Keddtől 6 százalék a jegybanki alapkamat, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa hétfőn - összhangban a piaci várakozásokkal - negyed százalékponttal mérsékelte irányadó kamatlábát, hivatkozva a kedvező inflációs adatokra, valamint arra, hogy változatlanul élénk a külföldi kereslet a kockázatosabb magyar pénzügyi eszközök iránt. E tényezők nagyobb súllyal estek latba, mint a külső eladósodás növekedése, amely a monetáris tanács szerint nem tartható fenn. Az éves fogyasztóiár-index augusztusban 3,6 százalék lett, míg az alapvető inflációs folyamatot és a hosszabb távú kilátásokat jobban tükröző, az üzemanyag- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció az utóbbi hónapokban 2 százalék alatt stabilizálódott. Igaz, ezt az MNB leginkább olyan egyszeri tényezőkkel magyarázza, mint amilyen például a Magyarország EU-csatlakozása miatti importverseny vagy a kiskereskedelmi szektor átalakulása. Ez volt sorrendben a 16. kamatcsökkentés 2004 márciusa óta, amikor az alapkamat 12,5 százalékon tetőzött. A most érvényes mérték a legalacsonyabb a rendszerváltozás óta, de magasabb, mint a kelet-közép-európai régióban a külföldi befektetők által Magyarországgal egy kalap alá vett országokban: Lengyelországban 4,5, Szlovákiában 3, Csehországban 1,75 százalék a jegybanki alapkamat. Az éves infláció mindhárom államban 3 százalék alatti.