Bár az Európai Unió tavalyi bővítése után sem szabad a munkavállalás az új tagországok polgárainak Németországban, sorra buknak le cseh, lengyel, szlovák és magyar dolgozók, akik elsősorban az építőiparban és a húsfeldolgozásban vállalnak - a hét évre szóló átmeneti szabályozás értelmében feketén - munkát. A megoldást az kínálja, hogy a szolgáltatások szabad áramlása keretében cégek számára viszont megengedett a megbízások vállalása, így ha valaki a hazájában céget alapít, majd azt Németországban is bejegyezteti, akkor már megjelenhet az ottani piacon, és alákínálhat a helyi vállalkozóknak. Az utóbbi hetekben a német sajtó rendszeresen számol be ilyen esetekről, amelyeket a német hatóságok a szolgáltatási szabadsággal való visszaélésnek, illetve látszatönállóságnak neveznek, és üldöznek. Mivel a közelmúltban ez másfél ezer magyar munkavállalónál is felmerült, a múlt héten a német és a magyar gazdasági minisztériumok államtitkári megbeszélést tartottak e témában, a részletekről a berlini tárca lapzártánk után ad tájékoztatást.