2005. február. 16. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. február. 16. 17:40 Hét nap

DREZDAI MEGEMLÉKEZÉS, ÚJNÁCIKKAL

Az utóbbi évek legnagyobb, ám mégis sikertelen szélsőjobboldali megmozdulására került sor vasárnap Németországban.

Az utóbbi évek legnagyobb, ám mégis sikertelen szélsőjobboldali megmozdulására került sor vasárnap Németországban. A Drezda elleni angol-amerikai légitámadás 60. évfordulóját felhasználva az egész országból mintegy 5 ezer neonáci érkezett a városba, hogy tiltakozzon az "ártatlan németekkel szemben elkövetett bombaholokauszt" ellen. Nagygyűlésüket eredetileg a tartományi parlament épülete előtt kívánták megtartani, de ezt a képviselőház kereszténydemokrata elnöke nem engedélyezte. A városon végigvonuló szélsőjobboldalikat, akiknek a rendőrség ez alkalommal a bakancsos-dzsekis egyenruha viselését is megtiltotta, hangos "Nácik, kifelé!" kiáltások kísérték. A demokratikus pártok, a városvezetés és az egyházak felhívására több mint 60 ezer drezdai vonult az utcára, hogy a megbékélés jegyében emlékezzen a bombatámadás áldozataira. Gerhard Schröder kancellár az évfordulóra kiadott nyilatkozatában leszögezte: a történelemmel szembeni felelősség megköveteli, hogy a demokratikus erők ne adjanak teret a történelmet meghamisítóknak, s ne tűrjék az ok és okozat felcserélését.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.