2005. február. 09. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. február. 09. 18:22 Hét nap

INDUL A KLÍMAEGYEZMÉNY

Jövő szerdától hatályos az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét kiegészítő 1997.

Jövő szerdától hatályos az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét kiegészítő 1997. decemberi kiotói jegyzőkönyv, amelyben 38 fejlett ország vállalta, hogy a légkör globális felmelegedését okozó üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid kibocsátását 2008-2012 között átlagosan 5 százalékkal csökkenti az 1990. évihez képest. Az ENSZ klímaszakértői testülete szerint a földfelszíni átlaghőmérséklet másfél évszázad alatt 0,6 fokkal emelkedett, s jóslata szerint e század végére további 1,4-5,8 fokos melegedés várható, aminek ma még nem is belátható következményei lesznek. A klímaváltozást elsősorban az energiatermeléssel és az autózással járó szén-dioxid-kibocsátás okozza, amelynek több mint 25 százalékát az USA produkálja (gazdasági érdekeire hivatkozva az Egyesült Államok nem ratifikálta a jegyzőkönyvet). A kibocsátás több mint 17 százalékáért felelős Oroszország parlamentje tavaly november 18-án elfogadta a jegyzőkönyvet, amely az ezt követő kilencvenedik naptól válik hatályossá, mivel immár a kibocsátás 61,6 százalékáért felelős 34 fejlett ország - a fejlődőkkel együtt összesen 84 ország - csatlakozott. A fejlettek közül az USA-n kívül csak Ausztrália, Horvátország és Monaco maradt kívül.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.