Ötvenegy épület műemléki védettségéről döntött a héten Hiller István kultuszminiszter. Az épületek mindegyike a budapesti úgynevezett zsidó negyedben, a Belső-Erzsébetvárosban található. A főként a 19. században épült lakóházak mellett ezentúl műemléknek számít a zsidó hitélet intézményei közül az 1930-as évek elején felépült Hősök temploma és a Zsidó Múzeum, a Kazinczy utcai rituális fürdő és a Mazsihisz székházaként szolgáló Síp utcai épület is. Kissé megkésve, nagy részének elbontása után lett műemlék a Hungária Fürdő szecessziós épülete (képünkön), amelynek most már legfeljebb a homlokzati kialakítását lehet átmenteni az utókorra. Nemcsak régi házak váltak műemlékké, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) javaslata alapján e sorba került egy 1962-ben épült Dob utcai ház is. A KÖH munkája rohamtempóban készült: tavaly nyáron hívta fel a figyelmet az Óvás Egyesület, hogy a készülő Madách sétány miatt számos épületet a negyedben le kell bontani. A KÖH ezért először néhány veszélyeztetett épületet ideiglenes védelem alá helyezett, majd tavaly ősszel területi védettséget alakított ki az egész negyedre, s végül most a legerősebb védelmet, az épületek egyedi műemlékké nyilvánítását jelentő javaslatot terjesztette a miniszter elé, aki azt elfogadta.