60-70 ezer Európában és Ázsiában állomásozó katonáját, a közel 200 ezres állomány egyharmadát (100 ezer civil alkalmazottal, illetve családtaggal együtt) telepíti haza az Egyesült Államok a következő tíz évben - jelentette be hétfőn George W. Bush elnök. Miután a szovjet fenyegetés megszűnt - tette hozzá -, a csapatokat a jövőben inkább Amerikából mozgatják, úgy, hogy gyorsabban tudjanak reagálni a "váratlan fenyegetésekre". A hidegháború óta a legnagyobb arányú ilyen átcsoportosítás az afganisztáni és az iraki amerikai haderőt nem érinti. A John Kerry demokrata elnökjelölt táborába tartozó Richard Holbrooke volt külügyminiszter-helyettes úgy véli, a csapatkivonás a Bush-féle amerikai unilateralizmus újabb bizonyítéka, és különösen Dél-Korea esetében veszélyes, mert gyengíti az amerikai pozíciót az észak-koreai atomfegyverek leszereléséről folyó tárgyalásokon. Németországból legkorábban 2006-ban vonják ki az egyenként több mint 10 ezres létszámú 1. Páncélozott Hadosztályt és az 1. Gyalogos Hadosztályt, helyettük egy mozgékonyabb, 3-5 ezer fős, újonnan hadrendbe állított Stryker típusú páncélozott járművekkel felszerelt dandárt küldenek. Az évek óta tervezett hosszú távú csapatáthelyezési program mostani bejelentését elemzők az iraki háború és különösen a harcoló amerikai katonák menetrendszerű cseréjének ismétlődő elhúzódása miatt szorongatott Bush hangulatjavító kampányfogásának minősítik. Németországban komoly aggodalmat váltottak ki az amerikai katonák kivonásáról szóló hírek, mivel az elsősorban Hessenben, Bajorországban, illetve Rajna-Pfalzban állomásozó csapatok támaszpontjai munkaalkalmat nyújtanak a helyi lakosságnak, a hatvanezernyi katona és családtagjaik pedig komoly vásárlóerőt jelentenek. Olyannyira, hogy becslések szerint közvetve vagy közvetlenül összesen 80 ezer munkahely függ az amerikaiak jelenlététől, s ezek nagy része most veszélybe kerülhet.