A 16-74 év közötti EU-polgárok 55 százaléka használ számítógépet, 47 százalékuk pedig az interneten is jelen van, az európai lakosság 17 százaléka pedig vásárolni is szokott a világhálón. A tagállamok közül az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint a skandináv országok járnak az élen (80 százalék felett), az összesített adatok terén (28 százalékos eredménnyel) Magyarország itt is a mezőny végén kullog, mindössze Görögországot (és a csatlakozásra váró bolgár-román-török triót) megelőzve. Ugyanakkor a térségben jó példa is fellelhető: a sokat dicsért Észtország. Szlovákia is elmondhatja magáról, hogy lakosságának közel fele aktív internethasználó. A vidék-város különbség itt is megfigyelhető, de mi ez a déli államok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország) európai átlagtól való elmaradásához képest? A nemek között nem mutatható ki szignifikáns különbség a használatban. Írországban, Finnországban és a balti államokban szinte azonos a felhasználó férfiak és nők aránya. A kor jóval fontosabb befolyásoló tényező: míg a 24 éven aluliak háromnegyede használja az internetet, addig a legidősebb korcsoportban (64-74 éves korig) ez az arány mindössze 11 százalék. Az igazi törés az 54 éves korhatárnál van, utána kezd el drasztikusan csökkenni a felhasználók száma. Nem meglepő módon a legnagyobb arányban a diákok között találunk internetezőket, míg a legkevesebben a nyugdíjasok közül vannak online. Az iskolázottság mentén is az életkorhoz hasonló mély árkok rajzolódnak ki a felsőfokú (77 százalék), a középfokú (52 százalék) és az alapfokú (25 százalék) végzettségűek között. Az alacsonyan képzettek között található egyedül komoly különbség a férfiak és a nők között: az előbbiek jóval nagyobb aktivitást mutatnak.