A felmérések szerint Magyarország az informatika területén jócskán elmarad az EU legtöbb tagországától. Az internetpenetráció például mindössze 12 százalékos, szemben mondjuk Észtországgal, ahol 60 százalék. Ugyanakkor az informatika térnyerését bizonyítja, hogy az idén, a választások alkalmával, a pártok is éltek az internet adta lehetőségekkel. Négy évvel ezelőtt még ismeretlen volt a politikai blogok vagy az online közösségépítő játékok fogalma, ma ugyanolyan kampányelem, mint a nagygyűlés.

A politikusok nemcsak használták az internetes eszközöket, hanem programjaikban is szorítottak helyet informatikai elképzeléseiknek: alanyi jogú szélessáv-hozzáférésről, a digitális tartalmak térnyeréséről, az informatikai cégek számára fejlesztési célú hitelcsomag elindításáról, a mobil eszközökre alapozott digitális identitás elterjesztéséről egyaránt szót ejtettek. Egyedül a Fidesz nem bonyolódott ígéretekbe. A Háló kérdésére a párt kommunikációs munkatársa nem adott magyarázatot: "Ha nem találja az informatikai célkitűzéseinket a választási programfüzetben, az azt jelenti, hogy nincsenek."

Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozók Szövetségének elnöke szerint versenyképes gazdaság elképzelhetetlen anélkül, hogy az internetpenetráció elérje legalább a 60 százalékot a felhasználók körében. A pártok - tette hozzá - az állam növekvő informatikai szerepvállalásával számolnak, erre alapozzák csábító ígéreteiket. Szinte minden párt meghirdette, hogy Magyarországnak tudásintenzív gazdaságot kell építenie. Ehhez viszont forrásokat kellene elkülöníteni, elősegítve az államigazgatás, a háztartások és a vállalkozások magasabb szintű informatizáltságát. Mihamarább csökkenteni kellene az internetszolgáltatás árát, hogy maximum havi 4-5 ezer forintért hozzá lehessen jutni 2 megabitnyi sávszélességhez.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter úgy érvelt, hogy a szélessávúinternet-szolgáltatás ára folyamatosan csökken, s a legnagyobb szolgáltatóknál már most is a lélektani ötezer forintos ár alatt van. A miniszter kétségbe vonta, hogy az államnak feladata lenne a vállalatok informatikai beruházásainak támogatása. Szerinte sokkal nagyobb szükség van nemzeti forrásokra például a kistelepüléseken, ahol a szolgáltatók számára nem tűnik rentábilisnak az internet bevezetése. Magánszemélyek esetében szociális alapon megfontolandó a támogatás növelése. Az állampolgárok egyre több hivatalos ügyet tudnak az internet segítségével intézni - állította a miniszter -, s ez a jövőben szükségessé teszi a hiteles elektronikus személyazonosító használatát. (Az Európai Unió informatikai biztosa nemrég jelentette be, hogy a széles sávú hálózat elterjesztését Brüsszelnek is támogatnia kell. A nemzeti kormányoknak ugyanakkor elő kell segíteniük a hasznos tartalmak és szolgáltatások megjelenését, elterjedését.)

Az informatika állami irányítása körül is sok a bizonytalanság. Jelenleg három állami szerv felelős a szektorért: az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve az Elektronikuskormányzat-központ. A választások után nagyszabású átszervezés várható: az SZDSZ olyan versenyképességet előmozdító fejlesztési minisztériumot szorgalmaz, amelybe betagozódna az informatika, a hírközlés, a K+F és egyéb infrastrukturális terület, mint például a közlekedés vagy a szállítmányozás. Együtt alkotnának egységes szervezetet, amely az "intelligens infrastruktúráért" lenne felelős.

SALGÓ ANDREA