Az Intel kontichi központjában mutatták be azokat a kutatás-fejlesztési irányokat, amelyek eredményeképpen a jövő irodáiban zökkenőmentes munka folyhat. A globalizáció, a kiszervezett munkaerő és a távmunka mértékének fokozódása miatt a szervezetek működési költségei emelkednek. A vállalatok tavaly világszerte 500 millió dollárt költöttek számítógépparkjuk ellenőrzésére, miközben IT-berendezéseik közel 30 százalékát nem tudják egyértelműen azonosítani.

Az Intel 2005 márciusában bemutatott új szabványa, a rendszerfelügyeletet megkönnyítő aktív menedzsment technológia (AMT) segítségével a rendszergazdák az egyes munkaállomásokon dolgozó alkalmazottak zavarása nélkül tudják karbantartani és frissíteni a szoftverállományt. Az AMT azt is lehetővé teszi, hogy a kikapcsolt gépeken is elvégezhessék a szükséges karbantartást, így nem okoz gondot, ha valamelyik kolléga szabadsága miatt akár hetekig nem jelentkezik be a céges hálózatba. A vállalatok különböző telephelyeinek ellenőrzése is egyszerűbbé válik, ugyanis a gépek maguk jelzik, melyik alkatrészükkel van probléma, így a rendszergazdák már felkészülten indulhatnak el orvosolni a hardveres gondokat.

Az Intel számos partnercégét bevonta a digitális iroda programba; ezek közül az egyik az Atos Origins (AO). A cég képviselője szerint a "többet kevesebből" - a költségek leszorítása, a teljesítmény fokozása - érvényesülésével a számítógépek menedzselése lassanként átadja a helyét a munkahelyek komplett informatikai menedzselésének. A jövőben az irodai infrastruktúrákhoz és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokhoz ugyanúgy juthatnak majd hozzá a vállalatok, mint ahogy ma a mobiltelefonoknál használatos előfizetéses rendszert veszi igénybe valaki.

Az AO elképzeléseihez szorosan kapcsolódnak a másik Intel-partner, a LANDesk megoldásai, amelyek a hálózati biztonságra helyezik a hangsúlyt. (Az IDC előrejelzése szerint jövőre a számítógépes biztonságra 46 milliárd dollárt költenek majd.) A cég képviselője elmondta: manapság a legtöbb biztonsági fenyegetés a vállalati hálózatokon belül jelentkezik. Az e-mailen és a weben támadó vírusok és egyéb kártevők ellen többnyire hatásosan védekeznek a tűzfalakkal. A belső hálózatra csatlakoztatott notebookról azonban könnyedén behatolhat a rendszerbe egy-egy vírus, hogy aztán kedvére pusztíthasson a kevésbé védett gépeken. A LANDesk megoldásával ezeket a számítógépeket egy karanténhálózathoz csatlakoztatják, s ott részletes ellenőrzésen esnek át, mielőtt hozzáférhetnének a teljes vállalati hálózathoz. Emellett a rendszergazdák saját termináljukról megszakíthatják egy-egy gyanúsan viselkedő komputer hálózati elérését.

A digitális iroda szerves része lesz az internetalapú hangtovábbítás, vagyis a VoIP, az internet-telefónia is. Az ingyenes hangátvitelt lehetővé tévő Skype óriási sikerét a nagyvállalatok is felismerték, s az Intel kontichi központjában berendezett digitális irodában egy mindennapi munkakörnyezetet imitáló helyiségben lehetőség nyílt kipróbálni a VoIP-ot. A komputerekre telepített Outlook levelezőprogramokban az e-mail-küldéssel szinte teljesen megegyező módon lehet beszélgetést kezdeményezni a címlistából kiválasztott, vagy kézzel beírt telefonszámok tulajdonosaival. A hangalapú beszélgetések elmenthetők, egyetlen gombnyomással telekonferenciává alakíthatók, illetve, ha a hívó fél nem felel, személyes hangpostáján rögzíthetők.

A digitális iroda talán legfontosabb eleme a virtualizációs technológia (VT) lesz. Ennek használatával a vállalatok uniformizálhatják különböző hardverkomponensekből álló gépparkjukat. A távkarbantartás is a VT használatával valósulhat meg. A virtualizálás lényege, hogy a számítógépekre olyan alkalmazást telepítenek, amely a rendszerhierarchiában magasabb szinten áll, mint az operációs rendszer. Ezután két vagy több "területet" lehet létrehozni az adott gépen, amelyek közül az egyik a rendszergazdák számára elérhető karbantartó felület, a másik (illetve a többi) pedig a felhasználó munkaterülete, ahol futtathatja a szövegszerkesztőt, internetezhet, tehát végezheti mindennapi munkáját.

Amennyiben egy szoftverfrissítés aktuálissá válik, az alkalmazottnak nem kell szüneteltetnie a munkát, amíg a rendszergazdák elvégzik a karbantartást, hiszen mindez lehetővé válik a hálózaton, egymás zavarása nélkül. Ennél azonban többről van szó: a VT segítségével jelentősen leegyszerűsödik a rendszertelepítés, illetve a rendszermigráció is. Az ideiglenes alkalmazottak akár saját otthoni gépükre vagy laptopjukra is telepíthetik a céges követelményeknek megfelelő virtuális számítógépet. Ez lehet akár ideiglenes működésű is, vagyis a munkaviszony lejártával az illető már nem férhet hozzá az adatokhoz, így a cégnek nem kell aggódnia azok "nem rendeltetésszerű" felhasználása miatt.

Richard Garsthagen, a virtualizációs technológiát 1998-ban kifejlesztő VMWare technikai igazgatója a Hálónak elmondta: a VT legfontosabb jellemzője, hogy platformfüggetlenné változtatja az informatikát, s megkönnyíti az adatmigrációt. Egy vállalat teljes levelezését kiszolgáló szervert például - amennyiben virtuális gépként fut - a másodperc töredék része alatt lehet áttelepíteni egy másik hardveregységre, ezért a szükséges karbantartás alatt a felhasználó zavartalanul dolgozhat - mondta.

A VT bevezetését illetően a 2007-es esztendő kulcsfontosságú lesz, akkorra terjednek el ugyanis azok a hardverek, amelyek már támogatják ezt a technológiát - hangsúlyozza Brian Gammage, az IT-tendenciákat elemző Gartner Csoport szakértője. Előrejelzése szerint a Microsoft következő generációs operációs rendszere, a Vista előreláthatólag 2008-ra fogja befogadni a VT-t, egy évvel később pedig már világszerte ez a szabvány dominálhat. "A kiszámítható IT az egészséges IT. A jövő digitális irodájában az informatika hardveres része már nem bír a jelenlegihez hasonló jelentőséggel, ez pedig fokozza a hatékonyságot és kíméli a költségeket" - jósolja az elemző.

ANDERSEN DÁVID