Az internetes szólásszabadságot korlátozó rendelkezések és a peer to peer (P2P: felhasználók közötti közvetlen kapcsolatot létesítő) rendszerek elleni fellépések növekvő száma arra késztette az ír Ian Clarke-ot és társait, hogy az ezredfordulón olyan kommunikációs rendszert dolgozzanak ki, amelyben nem működik fix szerver, és a felhasználók sem tudják, milyen adatok közvetítésének adnak helyet sávszélességük és merevlemezük rendelkezésre bocsátásával.

Míg a legtöbb államban vagy szűkebb közösségben arra hivatott szerv határozza meg a cenzúrázott adatok körét, addig a Freenet hálózatában köröztetett adatok felett gyakorlatilag a rendszer kiépítőinek sincs hatalmuk. Ebből adódik a hálózat kettős megítélése: a teljes anonimitás garantálója a szólásszabadságért küzdők szemében, a fertő kontrollálhatatlan melegágya az illegális tartalmakat üldözők számára.

© sxc.hu

Clarke szerint a cenzúrázatlan rendszerből származó előnyök jelentősebbek annál, hogy néhány, az anonimitást visszaélésre használó internetező miatt ne működjön a Freenet vagy hozzá hasonló megoldás. A rendszer kiötlője szerint "a Freenet Network az internethez kapcsolódó számítógépek sokaságából áll, amelyek egy kis Freenet Server vagy Freenet Daemon programot futtatnak. Ez a program lehetővé teszi, hogy a számítógép a hálózat egyik csomópontjává, az egész hálózat kicsi, de egyenlő részévé váljon. A Freenet valójában a tökéletes anarchia."

A szabad, korlátoktól mentes információáramlás úttörői - mivel ők hozzák az újításokat a kibertér minden szegletébe - abban bíznak, hogy mindig lépéselőnyben lesznek az ezt mesterségesen, politikai, jogi vagy gazdasági korlátozó intézkedések közé szorítani kívánó törekvésekkel szemben. Amikor például komolyan felmerült a szervereken keresztülhaladó tartalmak szűrése, rögtön decentralizált rendszerek megjelenésével reagált a kibertársadalom - mint amilyen a Freenet is.

A Freenet - mint nevében is benne van - bárkinek bármilyen internetes tartalom le- és feltöltését ingyenesen teszi lehetővé, teljes anonimitást nyújtva, olyannyira, hogy maguk az alkotók sem tudják követni az adatok áramlását. Clarke a Hálónak e-mailben adott válaszában arra figyelmeztet: "Különböző emberek különböző véleményen vannak, de nem a mi dolgunk a felhasználók webes tevékenységeinek véleményezése, sőt semmi közünk ahhoz, ki mit tesz vagy fogyaszt a neten."

A Freenet bármiféle manipulációra alkalmatlan, de felszámolása is lehetetlen. A szoftver érdekektől mentes fejlesztését az önmagát adományokból fenntartó fejlesztői gárda végzi; mögöttük semmiféle alapítvány vagy vállalkozás sincs. Talán ennek is köszönhető, hogy eddig nem indítottak pert a hálózat működése ellen, mivel gyakorlatilag lehetetlen fogást találni rajta - teszi hozzá Clarke.

A Freenet történetének kezdete 1999-re nyúlik vissza, amikor Clarke még az edinburgh-i egyetem diákjaként megjelentette a decentralizált információtárolásról és -megosztásról írt értekezését, melyet a szoftver 2000 tavaszán megjelent első változata követett. Ráadásul a rendszernek már az első verziója sem csak működésében alkalmazkodott az alapgondolathoz, hanem a programban részt vevő fejlesztők is ezen az elven együttműködve dolgoztak a világ számos pontján egyszerre az "ügyért".

Az új, karácsonyra megjelenő 0.7-es verzió jelentős struktúraváltáson megy keresztül: lehetővé válik, hogy a felhasználók csak azon Freenet-használókkal cseréljenek adatokat, akiket ismernek. Ezzel a fejlesztők tovább csökkentik a felhasználók kockázatvállalását, kiszűrve az olyan tartalmak közvetítését, amelyeket azok nem szeretnének átengedni számítógépükön.

Az újítás a "kis világhálók" elvén alapszik: "Olyan, az emberi kapcsolatok csillagmodelljére emlékeztető hálózat, amelyben nagy az átlagos összekötöttség. A megjelenés előtt álló új verzió a Freeneten egymással kapcsolatba lépő gépek közti összeköttetést teszi egyszerűbbé. Az egymással információcserét folytató gépek közti kapcsolat megteremtése után a szerver kilép a kapcsolatból, s így jelentősen gyorsul a rendszer" - vázolja a metódus működését Holczer Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem Crysys laboratóriumának doktorandusza.

Míg az eddigi verziók csak a böngészést és az adatok feltöltését engedték, addig az új Freenet valós idejű kép- és hangsugárzást, azonnali üzenetküldési lehetőséget, RSS használatot tesz lehetővé (RSS: Rich Site Summary, a friss híreknek és információknak egy kezelőfelületen történő megjelenítésére szolgáló, XML formátumú kommunikációs csatorna).

Az anonimitás lehetővé teszi, hogy a politikai, illetve szólásszabadságot korlátozó rendszerek állampolgárai olyan információkat, adatokat töltsenek le gépükre, amelyeket a helyi cenzúra nem engedélyez, illetve továbbadásukat bünteti. A Freenet kínai verzióját egy lelkes kis csoport készítette el, kínai nyelvre ültetve át a szoftvert, ami CD-n és egyéb adathordozókon terjed. Clarke a Hálónak elmondta: "a kínai hatóságok blokkolták a Freenet oldalainak elérését, ennek ellenére jelentős számú kínai netező használja ki az anonimitás adta lehetőségeket".

A Freeneten keringő tartalmak 20 százaléka szöveg, a többi hang, álló- és mozgókép egy korábbi felmérés szerint. A szövegek 60 százaléka drogokkal kapcsolatos, 10-10 százalékuk politikai, illetve irodalmi ihletésű írás, 3,5 százalék adattitkosítással kapcsolatos. Az egyéb adatok több mint fele pornó, állókép vagy videó. A jogdíjköteles szoftverek között az Adobe termékei jelentős szeletet kanyarítanak ki a teljes forgalmi tortából, mely a legfrissebb adatok szerint 2 millió felhasználó közt oszlik meg.

FOLK GYÖRGY