Háromszáznegyvenezer baromfit pusztítottak el e hét hétfőig az állat-egészségügyi hatóság utasítására a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsa körzetében, miután múlt pénteken bebizonyosodott, hogy az egyik állattartó telepen a madárinfluenza H5-ös vírusával fertőződtek meg az állatok. A közigazgatásilag Kiskunmajsához tartozó Bodogláron egy libatelepen észlelték pünkösdvasárnap 46, az ünnep utáni kedden pedig több mint 600 állat elhullását, amire Süth Miklós országos főállatorvos úgy döntött, hogy a teljes állományt meg kell semmisíteni.

Az óvatosság indokolt volt, pénteken ugyanis az Országos Állat-egészségügyi Intézet vizsgálata megerősítette, hogy a magas patogenitású H5-ös vírus fertőzte meg az állományt. Hogy annak N1-es törzséről van-e szó, lapzártánk után derül ki az angliai referencialabortól várt vizsgálati eredményből. A hétfői főállatorvosi értekezlet közben tájékoztatót tartó Gráf József agrárminiszter mindenesetre a laborjelentés nélkül is biztosra vette, hogy a sajtóban csak az "emberre is veszélyes" minősítéssel emlegetett, bár humán halálesetet mindeddig csak extrém ázsiai körülmények között okozott H5N1 fertőzött Bodogláron. Ezzel igazolta az állat-egészségügyi hatóság pénteki döntését, amely szerint a fertőzött telep körül 1 kilométeres körzetben - ahol főleg kacsát és libát tartanak - minden háziszárnyast meg kell semmisíteni. Ez alapesetben 300 ezer baromfit jelentett volna, a hét végén viszont a 3 kilométeres védőzóna határán lévő Szankon, illetve a bodoglári teleptől számított 10 kilométeres megfigyelési zónán belül lévő Móricgáton is az állomány teljes kiirtását rendelték el. Szankon a takarmányfogyasztás csökkenése keltett gyanút, Móricgáton viszont a tüneteket sem várták meg, az állatorvosok szerint azok megjelenése csak órák kérdése lett volna, mivel ide a bodoglári fertőzött telepről telepítettek nem sokkal korábban állatokat.

Nem véletlen az az erőfeszítés, amivel megpróbálják a Bács-Kiskun megyei gócponton belül tartani a vírust. Az állatorvosok a madárinfluenza-góc megjelenése óta több mint 2600 baromfitartónál 1,5 millió állatot ellenőriztek, de hétfőig legalábbis nem találtak újabb megbetegedéseket. Korlátozó intézkedéseket hoztak a Kiskőröstől a Tisza vonaláig terjedő úgynevezett A zónában, itt csak zárt helyen vagy madárháló alatt tarthatnak baromfit. Bács-Kiskun és Csongrád megye teljes területét a B zónába sorolták, ahol teljes tilalmat rendeltek el élő baromfi és baromfitermékek szállítására. E két megyére érvényes az EU regionális tilalma, innen nem lehet kiszállítani baromfiterméket.

A valószínűsíthetően vadmadár által a körzetbe hurcolt kórokozó éppen a magyarországi víziszárnyas-állomány körülbelül felét adó körzetben jelent meg először a háziszárnyasok között. Védekezni szinte lehetetlen, a víziszárnyasok igénylik a szabadtartást. A kötelező higiéniai előírások betartásán kívül egyetlen (bár a vadmadarak ürülékétől 100 százalékosan nem védő) megoldás a háló kifeszítése a telep fölé, "vagy abba kell hagyni a víziszárnyas-hizlalást" - adott útmutatást a termelőknek a főállatorvosi értekezlet szünetében Molnár Zoltán Bács-Kiskun megyei főállatorvos.

Ez az, amit sokan most nem önszántukból lesznek kénytelenek megtenni. "A hizlaló nem tudja leadni az állatokat, nem lesz bevétele, amiből törlesszen a takarmányért és a naposcsibékért" - adta meg a tartozási sor elejét a HVG-nek neve elhallgatását kérő Kiskunmajsa környéki termeltető. Kalkulációi szerint körülbelül 80:20 arányban finanszírozzák a hozzá hasonló integrátorok és a baromfinevelők a hizlalást, ha bennragad a pénzük, nem tudnak fizetni a takarmánygyártóknak és a keltetőknek.

A helyiek tragédiaként élik meg a vírus megjelenését. A hétvégén számukra rendezett fórumon többen közülük azt a következtetést vonták le, hogy azok járnak jobban, akiknek az állományát hatóságilag irtják ki. Nekik ugyanis az elpusztított állatokért, illetve az esetleg az állattartó eszközeiben esett kárért 100 százalékos kártérítés jár, amit a hatósági állatorvos által felvett jegyzőkönyv aláírása után - az ígéret szerint - harminc napon belül utal a kincstár. Erre Gráf számításai szerint körülbelül egymilliárd forintot kell majd költeni. Ezen felül mintegy 2 milliárd forintból szereztek be az állat-egészségügyi szolgálat számára gépjárműveket, védőfelszereléseket, további 1 milliárd forintos eszközvásárlásra pedig még tart a közbeszerzési eljárás.

A nem fertőződött, de szállítási tilalom alá eső területeken viszont lehetetlenné válik a baromfi értékesítése, a naposlibát vagy -kacsát nevelők nem tudják finanszírozni az állatok további tartását, a májra hizlalt állatokat pedig - állítják a baromfitartók - a néhány napos intervallumra szűkíthető optimális időben kell levágni, egyébként egyszerűen elpusztulnak az intenzív tömés következtében. Ha a következő napokban nem fedeznek fel további gócpontokat, szerdától feloldják a B zónában a telepítésre és a keltetésre vonatkozó korlátozásokat. Az is elképzelhető, hogy szigorú ellenőrzés mellett az e két megyében működő baromfiüzemek feldolgozhatják az innen származó állatokat, de a zóna kijelölésétől számított hatvan napig csak Magyarországra értékesíthetnek - mondta a HVG-nek Süth Miklós. Ez a könnyítés így csak csekély mértékben enyhítheti a főleg a külpiacokra termelő liba- és kacsamájhizlalók gondjait.

Számukra az uniós közös kassza és a magyar költségvetés 50-50 százalékos finanszírozásával érkező körülbelül 5-6 milliárd forintból juthat némi kárenyhítés. Gráf abban bízik, hogy Brüsszelben már a hétfői miniszteri értekezleten rábólintanak a magyar javaslatokra, amelyek szerint például a megnövekedett készletek finanszírozására vagy az elmaradt telepítésekből eredő károk részleges megtérítésére lehetne pályázni. A Baromfi Terméktanács számításai szerint az őszi madárinfluenza-pánik okozta keresletcsökkenés első hulláma óta a 180 milliárd forint árbevétellel rendelkező ágazatot ért kár közelíti a 15 milliárd forintot, a pályázatos pénzre pedig legjobb esetben is szeptembertől számíthatnak.

A vírussal fertőzött területen előírt teendőkre viszont van elég pénz, a védekezés mégsem zökkenőmentes. Molnár Zoltán Bács-Kiskun megyei főállatorvos szerint legalábbis az elpuszított állatok elszállításában segéderőként felhasználható munkásokat csak nagy nehézségek árán sikerült csatasorba állítani. A jogszabályok szerint a helyben kialakult napszámnak megfelelő bérért foglalkoztathatják az ideiglenes munkaerőt. A potenciálisan szóba jövő helyiek viszont úgy kalkuláltak, hogy nagy a szükség, s ennek a kétszeresét, napi 10 ezer forintot kértek, ezért más környékbeli településeken kellett munkaerőt toborozni.

KELEMEN ZOLTÁN