Nagy volt a nyomás e hét hétfőjén az agrártárca szakértőin, akik a baromfiszektorban ténykedők kártalanítására másnap Brüsszelbe küldendő javaslat véglegesítésén dolgoztak. Még lőttek is a minisztérium épülete előtt, a Kossuth téren - igaz, csupán egy 1956-os témájú, a Hollywoodban befutott Andy Vajna producerségével készülő film egyes jeleneteit forgatták. Az igazi kényelmetlenséget persze nem a fegyverropogás jelentette a magyar beadványokkal bíbelődő agrárbürokratáknak, hanem az a tény, hogy a baromfiágazatot ért veszteségnek csupán a fele-harmada lesz megtéríthető a remények szerint kárenyhítésre fordítható körülbelül 6 milliárd forintból. Ráadásul az is úgy jöhet össze, hogy a magyar költségvetés legalább felerészben vállalja a terhet.

Egy kiló csirkén jelenleg 60 forintos a veszteség - vont mérleget a Baromfi Terméktanács (BTT) múlt heti sajtótájékoztatóján Bárány László, a szervezet elnökségi tagja. A termék-előállítást a baromfi hizlalásától konyhakész élelmiszerré való feldolgozásáig egy kézben tartó, 11 milliárd forintos árbevételű Master Good-cégcsoport tulajdonosa szerint 1 kiló kiskereskedelembe kerülő csirkehús előállításának önköltsége 340-360 forint, az átvételi ár pedig momentán 300 forint alatti. Ez a bűvös, kilónkénti 60 forint megjelenik az M&H Communications Intelligence Unit baromfiszektorról szóló elemzésében is: az áprilisi állapot szerint a csirkén kívül a pulyka és a víziszárnyas hizlalási önköltségét is magában foglaló termelői átlagár a maga kilónkénti 355 forintjával éppen ennyivel alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél.

Az ősszel kitört madárinfluenza-pánik okozta ezt a veszteséget - állítják a terméktanácsnál, szembeállítva a madárinfluenzában elpusztult körülbelül hatvan vadmadarat a BTT felmérései szerint március végéig, azaz öt hónap alatt elszenvedett 13,4 milliárd forintos kárral. A számítás alapja, hogy a - baromfiállományban Magyarországon hangsúlyozottan meg sem jelent - vírus nem csupán árveszteséget, hanem piacszűkülést is okozott az évente 180-190 milliárd forintos árbevételt elérő baromfiiparban. A kalkulált kárból a két legnagyobb tétel a belföldi, illetve az exporthús-forgalmazás 20-20 százalékos árvesztesége 5 milliárd, illetve 5,2 milliárd forinttal, amin felül a tenyészállatexport elmaradása közel 1,8 milliárd forintos kiesést okozott. A BTT számításai szerint az öt hónapos időszakban a baromfi-feldolgozóknál 12 ezer tonnányi többletkészlet halmozódott fel, ennek tárolási és finanszírozási költsége 724 millió forint, a tojást és tojástermékeket termelők pedig 675 millió forint veszteséget kénytelenek elszámolni a madárinfluenza hatásaként.

Legalább további 1 milliárd forinttal nőtt azóta a kár - mondta a HVG-nek Takács László, a terméktanács igazgatója. A szervezet elnöksége a múlt héten megtette a javaslatát arra, milyen jogcímek alapján igényelhessenek a magyar baromfipiaci szereplők abból a kárenyhítési keretből, amely részben a közös uniós kasszából érkezik. A terméktanács javaslata szerint kártalanítani kell azokat a termelőket, akiknek szerződésük volt ugyan, de a madárinfluenza miatt a feldolgozók nem vagy csak alacsonyabb áron vették át tőlük az élő baromfit. Kárenyhítést kaphatnának a BTT javaslata alapján azok a szintén írásos megállapodással rendelkező termelők is, akik a madárinfluenzás esetek miatt kialakított védőzónán belül tartották állományukat, és a felhizlalt madarakat a szállítási korlátozások miatt nem tudták értékesíteni, illetve a meghiúsuló tenyészállat-exportszállítások miatt szenvedtek kárt.

A BTT a belföldi 15-20 százalékos, illetve az egyes exportpiacokon mért ennél nagyobb mértékű keresletcsökkenés miatt elkerülhetetlennek tart mintegy 5 százalékos termeléskorlátozást, az ezt betartóknak pedig szintén juttatna a támogatási keretből. "A termelés visszafogásának csak akkor van értelme, ha ez együtt jár az import szigorúbb ellenőrzésével és a baromfiipari feketegazdaság felszámolását segítő lépésekkel" - tett a sima pénzfelosztáson túlmutató megjegyzést a HVG-nek Takács László.

Ha az agrártárca és Brüsszel is elfogadja a BTT javaslatait, jut a pénzből a felszaporodott készletek okozta többletterhek részleges finanszírozására, tavaly októbertől idén decemberig a baromfi-feldolgozókban foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékainak átvállalására, illetve iparági konszolidációra is. Utóbbit Takács véleménye szerint kizárólag a víziszárnyas-feldolgozók megsegítésére kellene fordítani, a csirkeágazatban akkora a többletkapacitás, hogy a Carnex-csoport tulajdonában lévő Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Kft. üzemének márciusi leállása nem is volt érezhető a piacon.

Kérdés viszont, hogy valóban jut-e plusz 6 milliárd forint a magyar baromfiágazatnak. Ez már csak azért is nagy pénz lenne, mert a honi agrárkasszából ebben az évben különböző jogcímeken már eleve mintegy 5,7 milliárd forintra tarthatnak igényt a baromfitermelők és -feldolgozók, ennek egy részét azonban a következő évi költségvetés terhére, hitelben vehetik fel. A terméktanácsi javaslatokat Takács külön-külön nem számszerűsítette a HVG-nek, annyit azonban elárult, hogy összességében jóval meghaladják ezt a bizonyos 6 milliárdot.

Brüsszelben még nagy csata várható az ügyben, mivel az 50 százalékos társfinanszírozást az EU elsősorban a kínálatcsökkentő intézkedésekhez képzeli el. Gráf József agrárminiszter brüsszeli felszólalásakor a piaci támogatásokra 100 százalékos EU-finanszírozást tartott szükségesnek a különböző tagállamok eltérő költségvetési teherbíró képességére hivatkozva. Ezzel jelezte is a legnagyobb magyar problémát, jelesül, hogy az agrárkasszában nincs szabad forrás (HVG, 2005. december 17.), a költségvetési szigorítások közepette pedig nagy bravúr lesz az agrárágazatokon kívüli érdekcsoportokkal lenyeletni több milliárd forint átcsoportosítását. Gráfnak viszont - akit Gyurcsány Ferenc már a választási kampányban megnevezett az agrártárca régi-új vezetőjeként - hatalmas presztízsveszteség lenne a "Gyurcsány kedvenc minisztere" pozícióból pénz nélkül odaállni a baromfitermelők elé. Ha netán sikerül is belül és Brüsszelben egyaránt keresztülvinni a beharangozott mértékű kárenyhítésről szóló elképzeléseket, a BTT becslései szerint reálisan csupán szeptemberben számíthatnak arra a támogatást igénylők, hogy a pénz befolyik.

KELEMEN ZOLTÁN