Nyolc lépés a nyugdíjasoknak is jut a százból, derült ki múlt pénteken, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a korábbi évekből fakadó igazságtalanságok enyhítésére ötéves nyugdíjkorrekciós program indítását jelentette be. A kiigazítások a járandóságok rendes évi növelésén, jövőre tehát a várható 4,3 százalékos emelésen és a - jelenleg még csak háromheti pénzt érő - 13. havi nyugdíj kiteljesítésén felül értendők. Arról lapzártánk után dönt a kormány, hogy idén a januári 6,3 százalékos emelést követően novemberben szükség lesz-e a nyugdíjak szokásos kiegészítő növelésére. Ez akkor kötelező, ha a - nyugdíjemelés mértékét meghatározó - várható árindex és az országos nettóátlagkereset-növekedés legalább 1 százalékponttal meghaladja a januári növelés előtt prognosztizáltat, ennél kisebb eltérés esetén egyszeri kiegészítést kell adni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint január-augusztus között 3,7 százalék volt az átlagos és 3,8 százalékos a nyugdíjas fogyasztóiár-index. A nettó átlagkeresetek július végéig 11,2 százalékkal növekedtek, nehéz azonban megjósolni, hogy év végéig miként alakul ez az adat. A mutató a közszféra 13. havi bérének januári kifizetése miatt az év elején 24,3 százalékról indult, azóta viszont folyamatosan csökkent, ugyanakkor az év utolsó hónapjaiban a közalkalmazottaknál és a versenyszférában is várható többletpénz. Mindenesetre a választások közeledtével aligha kockáztathatja meg a kormány, hogy elbliccelje az eddigi adatok alapján valószínűsíthető 1 százalék körüli pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelést, amely összesen 20 milliárd forinttal terheli meg az idei költségvetést.

A 2006-2010 közötti nyugdíjkorrekciós program viszont öt év alatt összesen 130 milliárd forint többletkiadással jár. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál kidolgozott programban elsőként a saját jogon nyugdíjjal nem rendelkező mintegy 180-190 ezer özvegyi nyugdíjas járandósága nőne. Ők az elhunyt házastársukat megillető nyugdíj 50 százaléka helyett jövőre annak 55 százalékát, 2007-től pedig 60 százalékát kapnák (az öregségi nyugdíjuk mellett özvegyi ellátásban is részesülők járandósága 2003 és 2004 novemberétől nőtt 5-5 százalékponttal, az elhunyt nyugdíjának 30 százalékára). 2007-ben emellett - a szolgálati idő szerint differenciálva - 4-10 százalékkal emelnék az 1987 decemberéig nyugdíjba ment 670-680 ezer ember ellátását. Ezt a lépést amiatt tartják indokoltnak a szakemberek, mert az érintetteknél hosszú időn át értékromlást és az ellátások nivellálódását eredményezte az akkori (maximált) nyugdíjemelési szisztéma. 2008-ban az 1991-1996 között nyugdíjazott mintegy 760 ezer ember jutna 4-10 százalék közötti extra emeléshez, s közülük egy évre rá az 1992-1995 között nyugdíjba ment 490 ezer egységesen újabb 4 százalékhoz. Az akkori recessziós időszakban ugyanis gyenge, reálértéküket vesztő keresetek és előnytelen szabályok alapján állapították meg az ellátásokat. Ugyancsak 2009-ben egységesen 2 százalékos emelésben részesülne mintegy 320 ezer, 1988-1990 között és 4 százalékos növelésben 160 ezer, 1997-1998-ban nyugdíjba vonult ember. A program záró fejezeteként módosulnának a rokkantsági nyugdíj megállapításának szabályai, s ezekhez igazítva mintegy 9-10 százalékkal nőne 540 ezer, 1991-től rokkantnyugdíjassá vált ember ellátása. Az extrák sorrendjét az határozta meg, hogy először a legidősebb, illetve a legigazságtalanabbul kialakított járandóságúak jussanak pluszokhoz.

A hamarosan a parlament elé kerülő programot az Idősügyi Tanács támogatja, az SZDSZ egyéni, nem pedig kormányjavaslatnak tekinti, Harrach Péter, a Fidesz-frakció szociális kabinetjének vezetője viszont közleményében "szakmailag átgondolatlan, szavazatvásárló ígéreteknek" minősítette. Ellentmondásba kerülve ezzel a párt elnökével, Orbán Viktor ugyanis - feltehetően hasonló indíttatásból, nem pedig a büdzsé szempontjait mérlegelve - jónak és megvalósíthatónak találja a nyugdíjak kiigazítására szánt lépéssorozatot.

MOLNÁR PATRÍCIA