"Bonyolult értékelőrendszer alapján dönt a pénzügyi és a gazdasági tárca a »nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségűnek« tartott nagyberuházások egyedi támogatásáról. Elsőbbséget élveznek a Kóka János gazdasági miniszter által a második nemzeti fejlesztési terv prioritásainak javasolt hét terület (informatika és távközlés, biotechnológia és egészségipar, üzleti szolgáltató és logisztikai központok, járműipar, turizmus, környezet-, valamint szórakoztatóipar) befektetései" - közölték a HVG "államtitkot" firtató kérdésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM). Kóka ugyanis a múlt héten vizsgálatot rendelt el amiatt, mert szerinte államtitoksértés történt, amikor a Népszabadság egy múlt heti cikkében közzétette, hogy 2008-ig több mint 31 milliárd forint kormányzati támogatást kaphat nyolc multinacionális cég (a lap szerint még ugyanennyiről tárgyalnak más potenciális befektetőkkel). A miniszter hangsúlyozta, hogy az állami támogatás mértéke bőven a beruházási érték 10 százaléka alatt van a sajtóban megszellőztetett, átlagosan 17, de esetenként 50 százalékot is elérő kedvezménnyel szemben, míg Garamhegyi Ábel helyettes államtitkár 8-10 százalékos hozzájárulási arányt említett a HVG-nek.

Egy korábbi GKM-hír szerint 2003 és 2008 között 26, összesen 660 milliárd forint értékű nagyberuházás valósulhat meg az egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatási rendszerben, amivel egyébként - 8-10 százalékos arányt feltételezve - a "titkos", kétszer 31 milliárd forintnyi állami támogatás egybe is csengene. Csakhogy néhány nappal ezelőtt már 24 projektről és összesen 533 milliárd forintos beruházási összértékről számolt be a GKM - a kétszer 31 milliárd forintnyi támogatás ez esetben 12 százalékos átlagos állami segítséget jelentene.

A tavalyi, 3,4 milliárd eurónyi tőkebeáramlás 70 százaléka újrabefektetett jövedelem volt, a már letelepültek további támogatását pedig a kutatók fölösleges pénzkidobásnak tartják. "Az adókedvezmény olyan, mint a kereskedelemben a bevezető ár, már rég nincs rá szükség" - véli Csaba László, a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, aki szerint az 1990-es évek második fele óta már nem az adókedvezmények miatt döntenek a befektetők egy-egy ország mellett. "Sokkal többet nyom a latban a kiszámíthatóság, a politikai és a jogi biztonság" - csatlakozik a kutató véleményéhez Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója. A kormányzat az egyedi döntéssel nyújtott támogatások rendszerét 2003-ban dolgozta ki, az első ilyen megállapodásokkal Csillag István gazdasági miniszter büszkélkedett - közvetlenül az EP-választások előtt (HVG, 2004. június 19.).