HVG

Legalábbis az év végéig lélegzetvételhez jutott a magyar kormány, miután az Európai Bizottság (EB) július 13-án, ha feltételesen is, de elégségesnek minősítette az államháztartási hiánycél elérése érdekében tett intézkedéseket. Magyarország ellen - további öt új tagállammal együtt - alig több mint egy éve indított úgynevezett túlzottdeficit-eljárást az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) azzal a szándékkal, hogy 2008-ra az államháztartási hiány a maastrichti kritériumnak megfelelően a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos szintje alá csökkenjen, ami az euró átvételének egyik előfeltétele. A tanács ajánlásai alapján a magyar kormány 2004 decemberében módosított konvergenciaprogramjában 2005-re 3,6 százalékban, 2006-ra pedig 2,9 százalékban határozta meg a GDP-arányos államháztartási hiány maximumát.

Januárban azonban az Ecofin az EB javaslata nyomán elégtelennek értékelte a magyar programban előirányzott lépéseket, ezért március elején újabb ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek értelmében július 8-áig Budapestnek további deficitleszorító intézkedéseket kellett tennie. Ez meg is történt: március 12-én a kormány a GDP 0,5 százalékáról 0,8 százalékára növelte a költségvetési tartalékot, s bejelentette, hogy a mobilszolgáltatói engedélyek meghosszabbítása révén a költségvetés 0,1 százaléknyi pótlólagos bevételt könyvelhet el 2005-ben. Ennek ellenére az EB tavaszi előrejelzésében 3,9 százalékos deficitet prognosztizált, 0,3 százalékkal nagyobbat a magyar kormány vállalásánál.

Budapesten májusban érlelődött meg a felismerés, hogy a büdzsé bevételi és kiadási előirányzatai egyaránt túlzottan derűlátóak voltak, ami a hiány 1,65 százalékpontos felduzzadásával fenyegetett. Ezért júniusban minden különösebb csinnadratta nélkül újabb, Veres János pénzügyminiszter szerint "rendszert alkotó" kiigazításokra került sor. Kiadási oldalon a kormány azzal ért el összesen a GDP 0,85 százalékára tehető megtakarítást, hogy az összesen 163 milliárd forintos költségvetési tartalékból 125 milliárd forintot zárolt, további 60 milliárdot pedig az előző évről áthozott kifizetési előirányzatok felhasználásának csökkentésével teremt elő. Ugyanakkor a privatizációból származó bevételek, valamint a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló beruházási forma (public private partnership, ppp) alkalmazása révén felszabaduló eszközök mellett némi pluszforrást hozhat a szerencsejáték-adó emelése, a harmadik országokból származó import esetén az önbevallás helyett az általános forgalmi adó (áfa) kivetéses alapú beszedése; vagy például az egészségügyi hozzájárulás egyéni nyilvántartásának a bevezetése 2006. január 1-jétől, aminek Veres szerint már pusztán a bejelentése is növelte a fizetési hajlandóságot. Mindez együttesen éppen kompenzálja a kialakult többletdeficitet.

Az államháztartás tervezett hiánya - mint brüsszeli sajtóértekezletén Veres hangsúlyozta - a jegybankelnök szerint is tartható. Egyébként minden nagyon ki van centizve, ezért a kormány kénytelen volt kötelezettséget vállalni arra is, hogy ha mégis túlköltekezés lépne fel, kiegészíti eddigi intézkedéseit. Nem véletlen, hogy Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa először meghökkent, amikor a magyar kormány a minap nyilvánosságra hozta adóreformtervét. Budapestnek azonban az utolsó pillanatban sikerült eloszlatnia a brüsszeli aggodalmakat, mondván, az adócsomagban egyetlen olyan intézkedés sincs, amely már az idén költségvetésibevétel-visszaeséssel járna. Az érvet az EB elfogadta, ám a most kiállított bizonyítvány arra utal, hogy a magyar államháztartás helyzete változatlanul ingatag: 2006-ban és 2007-ben már apadni fognak az adóbevételek, jövőre a GDP 1 százaléka körüli mértékben. Ezt a magyar kormány - egyelőre nem részletezett - kiadáscsökkentéssel kívánja ellensúlyozni. Ráadásul a jóváhagyásra várhatóan a szeptemberi pénzügyminiszteri tanács elé kerülő bizottsági értékelés emlékeztet arra is, hogy jövőre az állami beruházások is egyre nagyobb terhet rónak a magyar büdzsére, már csak a növekvő uniós társfinanszírozási igény miatt is. Mindezek alapján az EB megítélése szerint "fontos kiigazításokra" és "óvatos költségvetésre" lesz szükség 2006-ban.

Idehaza viszont az vált nyilvánvalóvá az államháztartás első félévi helyzetének múlt heti értékelésekor, hogy már az idén óhatatlanul szükség lesz további szigorításokra. Bevételkiesésekkel és a kiadások túllépésével indokolta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára, hogy az adóhatóságtól keményebb ellenőrzéseket vár, 50 milliárd forinttal emelik a minisztériumok kötelező tartalékát, a beruházásoknál pedig a magántőke további bevonását tervezik. Az év első felében jószerével csak a büdzsé szempontjából aprópénznek számító evából, illetékekből, energiaadóból sikerült az időarányosnál többet beszedni, miközben áfából és társasági adóból csak az előirányzat 38 százaléka jött be.

Különösen az áfánál kritikus a helyzet, miután az adóhivatal több mint 650 milliárd forintot utalt vissza az év első felében a vállalkozásoknak exporttevékenységük, beruházásaik, de jelentős részben a tavaly elkezdett szuperrevízió következtében. A PM apránként ismerte el, hogy túl optimistán ítélte meg a várható áfabevételeket; a múlt héten az idén már harmadszor igazította ki prognózisát, az eredetileg előirányzott 2048 milliárd forinttal szemben már csak 1896 milliárd forintra számít. Ami a kiadásokat illeti: adósságszolgálatra 513 milliárd forint ment el (majdnem teljes egészében kamatra), s túlszaladtak a teljesítéssel például az egyedi és a normatív támogatásoknál, illetve a költségvetési szervek kiadásainál is. Így a büdzsé hat hónap alatt hajszál híján az éves hiányt produkálta.

Szokásos módon rövid a takaró a társadalombiztosításban, amely a teljes évre előirányzott hiány 64 százalékát hozta össze hat hónap alatt, elsősorban a gyógyszerkiadások növekedése miatt. Áttörésre a következő hónapokban sem lehet számítani, a deficit várhatóan bő 55 milliárd forinttal lesz több az eredetileg 341 milliárdosra tervezettnél.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL, MOLNÁR PATRÍCIA