A B tervet kénytelen megvalósítani az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., azaz - miután sikertelen volt a 16,816 milliárd forint jegyzett tőkéjű Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. egyben való eladására tett kísérlet - részegységenként hirdeti meg a cég leányvállalataiban lévő tulajdoni hányadait. Holott a privatizációt látszólag gondos előkészületek előzték meg. Tavaly júliusban egy kormányhatározat alapján a Bábolna Rt. "működőképes, jövedelmező" társaságainak részesedéseit a Bábolna Élelmiszer-ipari Rt.-be (BÉI) apportálta (HVG, 2004. július 31.). Ebbe "a jó Bábolnaként" emlegetett új cégbe került át a Bábolna Takarmányipari Kft. 100, a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. 57,5, a győri Pannon Baromfi Kft. 57,51, illetve a McDonald'snak beszállító Esca Kft. 33,4 százalékos részesedése, valamint a nagyigmándi hűtőház és a már felszámolás alatt álló Hajdú-Bét Rt. két korábbi üzemének bérleti joga. Az állami kézben lévő Bábolna Rt. pedig tavaly szeptemberben végelszámolás alá került, miután mintegy 40 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel.

Az életképes részegységek leválasztásának és egybeterelésének célja az volt, hogy a Bábolna Rt. adósságait a BÉI Rt. nyereséges működtetéséből, illetve privatizációjából befolyt összegből fedezzék. A Bábolna Rt. sorsára több koncepció született: a jövedelmező területek leválasztásáról szóló kormányhatározat szerint a tőkerendezés után privatizálandó lett volna, a cég néhány héttel későbbi közgyűlési határozata alapján viszont már végelszámolással, jogutód nélküli megszűnésre ítéltetett.

E konstrukció dőlt a dugába azzal, hogy "a jó Bábolnára" nem akadt vevő. Ez pedig nyilván szoros összefüggésben van azzal, hogy az eladásra kínált cég négy hónapos működése alatt több milliárd forintos veszteséget halmozott fel. A társaság mérlege lapzártánkkor még nem készült el, mivel az igazgatóság még nem határozott az értékvesztés elszámolásáról, de a piaci hírek 3,2 milliárd forintos veszteségről szólnak. A leányvállalatok közül a legnagyobb értéket képviselő, a BÉI Rt.-be 9,7 milliárd forint apportértéken bekerült Bábolna Takarmányipari Kft. például 1,49 milliárd forintos deficittel zárta az elmúlt évet, de a baromfitenyésztő és -feldolgozó "részlegek" is félmilliárd forint fölötti veszteséget könyvelhettek el, egyedül az Esca volt nyereséges. Az utóbbiban és a Pannon Baromfi Kft.-ben birtokolt részesedését már meg is hirdette a BÉI Rt., és várhatóan ez történik a Baromfitenyésztő Farm Kft.-ben lévő üzletrészével is.

A legnagyobb izgalmat azonban a tavalyi tetemes vesztesége ellenére a szakértők által jó állapotúnak ítélt, piacvezető takarmányipari leánycég kelti a befektetői piacon - meglehet, hiába. Bár a végső szót csak az ősszel mondja ki a kormány, a jelenlegi verzió szerint a takarmányipari társaságot mégsem adnák el, hanem beolvasztanák a 12,8 ezer hektár föld bérleti jogával és némi birkaállománnyal üzemelő Bábolna Rt.-be. Ebben az esetben az utóbbi végelszámolása megszűnne. A jelentős potenciállal rendelkező takarmányipari egységből, illetve a növénytermesztési ágazatból ugyanis - legalábbis a Bábolna Rt.-t ismerő agráriusok szerint - életképes cég alakulhatna ki, amelyben az EU-tól, illetve a magyar költségvetésből érkező területalapú támogatások már jelentős üzleti értéket képviselnek.

"A működőképességet lehetővé tevő tőkekonstrukció kialakítható, a cég azonban nem tehető tehermentessé" - jellemezte a Bábolna Takarmányipari Kft.-nek a Bábolna Rt.-be való esetleges beolvadása után várható helyzetet a HVG-nek Vadász Endre, a végelszámoló Reorg Rt. által kijelölt biztos. Nagy kérdés azonban, mi történik a Bábolna Rt. adósságával, amelynek egy része állami kinnlevőség. Egy ezzel kapcsolatos tranzakció már tavaly megtörtént: 14,98 milliárd, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től kapott, tavaly július 30-án lejárt kölcsön került át 10,3 milliárd forint, azaz a követelés mögötti biztosítékok fedezeti értékén a privatizációs szervezethez, amely további 2,9 milliárd forint tulajdonosi hitelt is nyilvántart. Az pedig kizártnak mondható, hogy a BÉI Rt. egyes részeinek értékesítéséből annyi pénz összejöjjön, amiből maradéktalanul helyt lehet állni az összesen 40 milliárd forintos tartozásért. Márpedig a kormányzat direkt módon nem segíthet: a hitelek leírása nem fér bele az uniós szabályokba. Feltehetőleg ezért is bizonytalanok a kormányközeli szakértők, hogy a Takarmányipari Kft.-t valóban célszerű-e visszaolvasztani a Bábolna Rt.-be, vagy inkább mégis adják el, illetve, nem kellene-e sort keríteni még a választások előtt a végelszámolásból kivett Bábolna Rt. privatizációjára.

Többször is "életképesnek" minősítették az elmúlt években az éppen aktuális Bábolna-mentő átszervezések végeredményeként kialakult céget - legutóbb tehát a BÉI Rt.-t. A takarmányiparnak azonban betett az állattenyésztési ágazatok válsága, amelyet csak tetézett, hogy a kecskeméti és békéscsabai baromfi-feldolgozó kikerült a bábolnai érdekkörből, az oda beszállító állattenyésztőket már nem lehetett arra kényszeríteni, hogy bábolnai takarmányt vásároljanak.

Óvatosságra intheti a Bábolna Takarmányipari Kft.-t csodafegyvernek tekintőket az is, hogy a baromfipiaci mélyrepülés az elemzők szerint ebben az évben is folytatódik, egy-egy feldolgozó esetleges csődje pedig nyilván érzékenyen érintené a bábolnai céget is. A baromfiágazat egésze a 2003-as 2 milliárd forintos eredmény után az elmúlt évben 1,36 milliárd forintos veszteséget hozott a szereplők számára. A Baromfi Terméktanács adatai szerint az élőállat-felvásárlás tavaly csupán 1,1 százalékkal maradt el a 2003-astól, 2005-ben viszont már - szól a prognózis - 5 százalékkal csökken az előző évihez képest. A leépülésért az erős forintot, a fokozódó importot és a támogatások befagyasztását tette felelőssé a szervezet. A tendenciák ellenére a nemzeti dotációkért, illetve az importtal szembeni erőteljesebb fellépésért lobbizó terméktanács a baromfiágazat növekedésének lehetőségét is felvillantotta, amivel érzékeny húrokat pengetett meg a gabona-túltermeléssel és raktárhiánnyal (HVG, 2005. június 18.) küzdő agrártárca előtt. A felfutás hozadékaként ugyanis a jelenleg takarmányként elfogyasztott 2 millió tonna gabona mennyiségének bővülését vetíti előre.

Sok jóra, de főleg a gabonahegyekkel küzdő hivatalnokok álomképeiben esetleg megjelenő növekvő baromfiállományra azonban belátható időn belül nem lehet számítani. A tavaly októberben megszüntetett, kilónként 9,50 forintos - állatjóléti és haszonállat-tartási szabályok okozta többletköltségek címén nyújtott - dotáció visszaállítását ugyanis a traktoraikkal tüntetők csak a jövő évi agrárbüdzsé terhére tudták kiharcolni (HVG, 2005. március 19.), mégpedig úgy, hogy ha a termelőnek az idén szüksége van rá, akkor pénzügyi tranzakcióval hozzájuthat a támogatás banki költségekkel csökkentett részéhez.

A terméktanács adatai szerint a brojlercsirke önköltsége kilogrammonként 185-190 forint, míg a felvásárlási ár csupán 170 forint kilónként. "Szeptemberig a magyar termelők kevesebb csirkét hizlalnak, mint amennyire igény lenne" - jelentette ki ugyanakkor a HVG-nek Zoltán Péter, a Bábolna végelszámolása és a Hajdú-Bét bedőlése után a baromfipiac legnagyobb szereplőjévé vált Carnex cégcsoport kommunikációs vezetője. A veszteséges termelés miatt ugyanis kevesebb szülőpárt állítottak be, amit ha most kezdenek pótolni, csak 25-30 hét után látszik az eredménye a piacon. Az árak emelkedéséhez a mostani, viszonylagos hiány nem elégséges, mivel azt az import könnyedén pótolja, Zoltán szerint például a továbbfeldolgozásra behozott brazil csirke a magyar ár 75-80 százalékáért ideszállítható. Bár a szakértők által 17-20 ezer tonnásra becsült import a 364 ezer tonnás baromfihús-előállításhoz viszonyítva nem tűnik túl jelentősnek, a belföldi piacon csillapíthatja az árakat.

A túlélésre játszó baromfiipari szereplők számára ez az év vízválasztó lehet. A Zalabaromfi Rt.-t, az orosházi Merian Rt.-t, a Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Rt.-t, a mezőkovácsházi feldolgozóüzemet és az exbábolnai Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Kft.-t is birtokló Carnex-csoport például tovább terjeszkedik: az évi 19 ezer tonna húslibát és húskacsát előállító, fizetésképtelenné vált nyírgelsei Nyírségi-Szárnyas Kft.-nek beszállító termelők alapanyagát már ők dolgozzák fel. A koncentrációt az ágazati elemzések elkerülhetetlennek tartják, és azt valószínűsítik, hogy a piacon 3-5 nagyobb és 10-12 kisebb, speciális igényeket kiszolgáló integrációnak - azaz a termék-előállítást az alapanyag-termeltetéstől az értékesítésig egy-egy feldolgozó által ellenőrző szerveződésnek - van létjogosultsága. Jelenleg viszont a terméktanácsnál regisztrált 46 üzem 39 vállalkozás kezében van.

KELEMEN ZOLTÁN