"Május végén, júniusban csak lomb nélküli, »téli« tájat fognak látni errefelé. Olyankor mi sem szívesen tesszük be ide a lábunkat, rossz hallgatni a hatalmas népességű gyapjaslepkehernyók rágását, ami még a vadakat is idegesíti, nem beszélve arról, hogy a folyamatosan zabáló lárvák emésztésének végterméke is folyamatosan hullik" - mutatta Berger Péter, a Bakonyerdő Rt. erdésze a cég ma még ép bükkösét Németbánya határában. "Röstellem magam, amikor látom, hogy még a babakocsiba is potyog a hernyó, de nincs mit tenni ellene" - mondta Vaspöri Ferenc, a tavalyi országos rágáskárok felét elszenvedő Állami Erdészeti Szolgálat veszprémi igazgatóságának a vezetője. Ráadásul a kártevő szőre egyeseknek enyhe allergiát, viszketést okoz, amint azt a HVG fotóriportere a saját bőrén is tapasztalta. Az idén az ország területének akár a 6-7 százalékán is közeli kapcsolatba lehet kerülni a Magyarországon 14 fajjal képviselt család legismertebbjével.

A gyapjaslepke elpusztíthatatlan, ami rossz hír, viszont megnyugtató, hogy népességét a természetes folyamatok kordában tartják. Ez utóbbi önszabályozó mechanizmus révén két-három év alatt az ingerküszöb alatti szintre szorul vissza az évente egy generációt fejlesztő, kilenc hónapon át pete, másfél-két hónapig - elsősorban a tölgyesek lombján hízó - lárva, majd néhány hetes báb forma után rövid ideig lepkeként élő rovar állománya.

"Erdészeti szempontból a gyapjaslepke elviselhető, a tarra rágott cseresek és tölgyesek például a kártétel után két héttel újra kihajtanak, közben a hernyók tömegei pusztulnak el, táplálék híján" - magyarázta Vaspöri. Az erdészeti szolgálat tavaly ősszel 280 ezer hektárnyi fertőzött területet mért fel az áttelelésre lerakott, a mínusz 10-20 Celsius-fokos hideget a takarásukra, védelmükre használt lepkeszőrnek, a "gyapjúnak" köszönhetően kibíró petecsomók számlálása alapján, s ehhez igazította védekezési stratégiáját. Ez év elején országosan 41 ezer hektárnyi erdő- és 5 ezer hektárnyi belterületen látszott szükségesnek a vegyszeres irtás, nagyobb részén nem az erdők, hanem a lakosság megóvása és az idegenforgalom érdekében. Ennek megfelelően ez utóbbira az erdészeteknek 100 százalékos támogatást ad a kormány, míg a faállomány védelméhez legfeljebb 50 százalékosat, amennyiben fennáll a veszélye, hogy a hernyórágás által legyengült fákat más kártevők elpusztítanák.

Az irtáshoz szükséges támogatási pénz azonban csak a legutolsó pillanatban került elő. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) e célra eredetileg 100 millió forintot szánt. Csakhogy hektáronként 11-12 ezer forintos kül- és 17 ezer forintos belterületi légi-, illetve 22 ezer forintos földipermetezési- költség-normatívával számolva ennek több mint a négyszeresére van szükség, figyelembe véve, hogy a belterületi irtásra ugyancsak 100 százalékos támogatás jár. Noha a tavalyinál sokkalta nagyobb kártételre lehetett számítani - 2003 őszén "csak" 31,2 ezer hektárnyi fertőzött területet mértek fel, ahonnan a kikelő hernyók végül 133 ezer hektárt rágtak le -, a kormány néhány hetes késéssel, április 6-ai ülésén döntött az agrárpénzekkel együtt összesen 450 millió forintos támogatásról. Mégpedig úgy, hogy a megyék által a külterületi védekezésre igényelhető vis major keret 140 milliós összegét 125 millió forinttal - a költségvetés általános tartalékából - megemelte. A belterületi védekezést pedig voltaképpen az erdőgazdálkodóknak szánt támogatásból fizetteti ki a kormány. E célra ugyanis az agrártárcának meg kell előlegeznie 85 millió forintot az erdőfelújítási és -védelmi támogatásra szolgáló keretéből, holott az ennek megfelelő összeget az erdőgazdálkodók fizették be erdőfenntartási járulék címén.

"Mi már tavaly láttuk, hogy az idén invázió lesz, ezért 11 önkormányzattal (a badacsonyiakon kívül például Szigligettel, Hegymagassal, Tapolcával) összefogva készültünk a védekezésre. Képviselő-testületünk 1,1 millió forintos permetezési kiadást szavazott meg, amelynek 30 százalékát magunknak kell kigazdálkodnunk, a többi a támogatás" - mondta Vollmuth Péter, Badacsonytördemic polgármestere. Hiába ugyanis az elvileg 100 százalékos segély, ha a fajlagos költség meghaladja a normatívát, a különbözetet az irtást megrendelő önkormányzatnak kell állnia - magyarázta a HVG-nek Kuti Csaba, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke.

A leggondosabb felkészüléssel sem lehetett azonban előre látni azt, hogy április végén, épp a hernyók kirajzása idején támad fel az északi szél, s a fonalat eresztő lárvák oda is elvitorláznak, ahol tavaly ősszel, a petecsomók számlálásakor már eltűntek. "Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az ösztönösen a lombkorona felé mászó hernyók még nem találnak friss lombozatot, idejekorán érnek a koronába, s ilyenkor, táplálékot nem lelvén, a szél szárnyán másutt próbálnak szerencsét" - ismertetett egy tudományos hipotézist a téma egyik szaktekintélyének tartott Vaspöri. Az új helyzetben "sikerült megszereznünk a 450 millió forintos keretből félretett 10 millió forintos tartalékot, ugyanennyit ad a Balaton-fejlesztési Tanács is, 4 milliót pedig az északi parton tevékenykedő Balatoni Szövetség tesz hozzá, így a tervezett 14 ezer hektáron túl további 1600 hektáron védekezhetünk" - újságolta. Az újrafertőzött Balaton-parti és más települések, "fél Veszprém megye" kezelése azonban finanszírozhatatlan - ismerte el Kuti.

De hiába is lenne az irtásra ennél több pénz. "Ha az állomány felét elpusztítjuk, ha lekapirgáljuk a petecsomókat a fákról, azzal csak javítjuk a lepke túlélési esélyeit - magyarázta Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet (Erti) osztályvezetője. - Ha mindent lerágnak, és nem találnak több táplálékot, akkor, nagy károkat okozva, elpusztulnak, állományuk összeomlik. Ha a túlnépesedést az irtással akadályozzuk, akkor a maradék állomány elegendő élelmet talál magának."

Totális háborút viszont nem lehet indítani a kártevő ellen. "A gyapjaslepke rajzása idején több száz lombrágó rovar él például a tölgyesekben, s ha érintésre ölő rovarirtót használnánk, ezek is (köztük a védett magyar púpos szövő- vagy a pávaszemes lepke) áldozatul esnének, ráadásul elpusztulnának a gyapjaslepke természetes ellenségei, például a petéit a hernyóban elhelyező fürkészdarázs, fürkészlégy" - vázolta fel az irtás buktatóit az Erti szakembere. Az úgynevezett szelektív rovarölőknek is sok "ártatlan" faj esik áldozatává. Ezek a készítmények az elfogyasztott levélzettel kerülnek a rovar szervezetébe, ahol késleltetve, a vedléskor hatnak. A negyedik-ötödik vedlés után bebábozódó hernyók rágáskárainak megelőzésére tehát lehetőleg az első két stádiumban érdemes - az idén épp ezekben a napokban - elvégezni a permetezést. "1907-ben feljegyezték, hogy a vasúti sínekre hullott hernyóktól olyan síkos lett a pálya, hogy elakadt a vonatközlekedés. A gyapjaslepke már a magyarok Kárpát-medencébe érkezése előtt az itteni tölgyesek lakója volt, s az is marad. Bizonyos értelemben boldog az az ország, ahol e rovar kártevő tömeges megjelenését nevezik katasztrófának" - helyezi sajátos távlatba a múló kényelmetlenséget Csóka.

SZABÓ GÁBOR