Lépés indul
"A munkanélküliség növekedése választ kíván" - indokolta a HVG-nek Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, miért irányul a...
"A munkanélküliség növekedése választ kíván" - indokolta a HVG-nek Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, miért irányul a foglalkoztatás bővítésére az MDF szerint "csupán egy ötlethalmaznak" tekinthető, a Fidesz által pedig "Az ezeregy éjszaka meséi" címre átkeresztelt, "100 lépés" elnevezésű kormányzati program első néhány eleme, amelyeket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelentett be hétfőn a parlamentben.
Bár Csizmár szerint a kormány minden eszközzel küzdeni fog a feketegazdaság ellen, egyelőre csak kisebb, inkább a foglalkoztatottsági statisztika javítását célzó lépésekkel állt elő. Elsőként a munkanélküli-ellátás rendszerét alakítanák át, álláskeresési támogatássá átminősítve a munkanélküli-segélyt, amely az első három hónapban jobban igazodik majd a korábbi keresethez: felső határa a jelenlegi bruttó 44 ezer forint helyett a minimálbér 120 százaléka lesz. A következő hat hónapban pedig a minimálbér 60 százaléka. "Ha sikerül az első hetekben újra munkát találni, akkor talán ki lehet majd kerülni abból a csapdából, amely azokat fenyegeti, akik már három-hat-kilenc hónapja próbálnak elhelyezkedni" - indokolta a javaslatot Gyurcsány. "Felszabadítjuk a munkavállalási korlátokat a gyed és a gyes esetében" - büszkélkedett egy további javaslattal a munkaügyi miniszter. Míg a jelenlegi szabályok szerint a gyermek egyéves korától csak a gyes mellett - és legfeljebb napi négy órát - lehet dolgozni, ezután gyed esetén is vállalhatnak részidős munkát a kismamák. A gyermek kétéves korától, a gyes folyósítása mellett, pedig akár napi nyolcórásat is.
Egy új fogalommal is gazdagodott a munka világa Gyurcsány hétfői bejelentésével: a "kék munka" lehetőségével a kormány megteremtené az alkalmi munkákat - például gyermekmegőrzést, korrepetálást, takarítást - végzők foglalkoztatási biztonságát úgy, hogy az ilyen tevékenységet végzők a jelenlegi 120 helyett évente kétszáz napig alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozhatnának, ezzel több szolgálati időt, valamint nyugdíjra és egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerezve. Nem csak az a kérdés azonban, mennyire ösztönöz a plusz nyolcvan nap a legalizálásra; szakértők szerint korántsem biztos, hogy sok magánszemély választja majd a bejelentéshez ragaszkodó, magasabb órabért kérő bejárónőt a bő kínálatból. Még akkor sem teszi ezt, ha a magánszemély munkáltató valóban adókedvezményre lesz jogosult az alkalmi munkavégzők közteherjeggyel leróható járulékai után.
"Szükség esetén akár a munka törvénykönyvét és a munkaügyi ellenőrzésekről szóló jogszabályt is kész módosítani a kormány" - árulta el Csizmár, hozzátéve, hogy hamarosan kormánybiztost neveznek ki a munkaügyi ellenőrzés felügyeletére, a vétkes munkáltatókra pedig a tervek szerint büntetőjogi felelősségre vonás vár. Állami támogatást pedig csak azok a cégek kaphatnak majd, illetve csak azok indulhatnak a közbeszerzési pályázatokon, amelyeknek nem volt fekete-szürke munka miatti bírságuk.