Húsvét előtti, első akcióján nem rótt ki megrázó mértékű bírságokat a sebtében összeverbuvált élelmiszer-kommandó, amelynek felállítására még a gazdatüntetés alatt, március 6-án tettek ígéretet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjai Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. A próbabevetésen részt vettek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (NTSZ), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF), valamint az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (ÁÉÁ) szakemberei, három megyében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, ötben pedig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársai is csatlakoztak a csapathoz. A 22 vizsgált élelmiszerláncnál az ÁNTSZ mindössze 6,75 millió forint minőségvédelmi bírságot szabott ki, amiből egy különösen hanyag üzlet - amelyet a hatóságok nem neveztek meg, csupán annyit közöltek róla, hogy 45 termékkel adódott ilyen-olyan gond - önmagában 2,25 milliót érdemelt ki.

Az iráni Aladin-füge kukacos volt, a kémiai vizsgálatok során egy heringkonzervben a megengedettnél több higanyt talált a hatóság; ez azonban a szakértők szerint nem a kereskedő hibája, hanem minden bizonnyal már az élő hal is szennyezett volt. Mikrobiológiai szempontból egy hidegkonyhai készítmény és a Dániából származó, a Nowaco Kereskedelmi Kft. által forgalmazott, a fóti Cora áruházban talált Danablu nevű lágysajt akadt fenn a rostán, utóbbi lisztériával volt fertőzött - ennek a forgalmazását rögvest megtiltották. A lisztériabaktérium egyik törzse általában az influenzához hasonló tüneteket okoz, ám az idegrendszert megtámadva olykor halálos is lehet. Az FVF által megvizsgált 56 tejmintából nyolcnak a zsírtartalma volt alacsonyabb vagy magasabb a feltüntetettnél, az ÁÉÁ pedig tucatnyi esetben bukkant a megengedettnél magasabb só-, nitrát-, nitrit- vagy foszfáttartalomra. Több élelmiszernek lejárt a szavatossága, de a hatóságok a legtöbbször a jelölési hiányosságokat kifogásolták.

"Az Európai Unió területére tavaly hétszáz egészségre ártalmas élelmiszerfélét hoztak be, ebből csak kilenc fordult meg Magyarországon" - igyekszik megnyugtatni az aggodalmaskodókat Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih) megbízott főigazgatója. Más szakemberek is óva intenek attól, hogy az egészségre veszélyes árukat egy kalap alá vegyék a 2,8 helyett 2,6 százalékos zsírtartalmú tejjel, esetleg az Auchan hipermarketláncban húsvét előtt árusított olcsó szlovákiai kötözött sonkával, amely hőkezelést kapott, vagyis nem magyar szokás szerint, hidegfüstöléssel készült, ám ettől még biztonságosan fogyasztható. Az Auchannak a pontatlan minőségmegjelölést később ki kellett javítania.

A hazai élelmiszerpiac és a fogyasztók érdekeit egy füst alatt védeni igyekvő politikusok azonban nem érik be ennyivel: az MSZP a következő hónapokban az élelmiszer-biztonsági jogszabályok szigorítását tervezi kezdeményezni, ezek pontos listáját most állítja össze az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Magda Sándor bizottsági elnök - az MSZP agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoportjának vezetője - azt javasolja, hogy ne csak az egészségre káros, de a gyengébb minőségű termékek árusítását is büntessék, a beszerzési ár alatti értékesítés jelenlegi, 20-30 ezer forintosra becsült bírságolási tételei emelkedjenek, és néhány kihágás után a terméket ki lehessen tiltani a piacról, sőt a boltokat akár be is zárathassák a hatóságok. Ez utóbbihoz az élelmiszertörvényt kell módosítani, ennek kidolgozása az ÁÉÁ feladata. A jogszabályoknak pedig az élelmiszereket ellenőrző hatóságok közösen szereznének érvényt, például éppen az élelmiszer-kommandók révén.

"A kommandó jó ötlet, de igazi megoldást a jelenleg párhuzamosan vizsgálódó szervezetek munkájának folyamatos összehangolása hozna" - mondta a HVG-nek Bujdosó László országos tisztifőorvos. Az összehangolt működésről szóló rendeletet egyébként a HVG információi szerint most dolgozza ki az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, arra a kérdésre azonban egyik tárcánál sem tudtak pontos választ adni, hogy az mikorra készül el.

A kommandó összehangolt ellenőrzéseit a kormány az egyes hatóságok költségvetéséből finanszírozná, illetve ha szükséges, a központi büdzsé tartalékából oldaná meg. Bujdosó szerint ez csak akkor róna pluszköltségeket a hatóságokra, ha a laborvizsgálatok száma megszaporodna. Kommandós mozgólabor felállítását például fölöslegesnek tartja, mivel a komolyabb vizsgálatok eleve több napig tartanak, ezeket a helyszínen aligha lehetne elvégezni. Tartalékforrásokra azonban mindennek ellenére valószínűleg szükség lesz, mivel a hatóságok egy része máris hiánnyal küzd. "Ma kaptunk egy levelet a Matávtól, hogy kikapcsolják a telefonunkat a számlatartozás miatt" - fakadt ki a múlt pénteki összhatósági sajtótájékoztatón Lánszki Imre, a talán legkritikusabb helyzetben lévő NTSZ központi szolgálatának főigazgató-helyettese. Az NTSZ-nek az idén körülbelül 9 milliárd forintból kellene megélnie: valamivel kevesebb mint 4,8 milliárdot kap a költségvetéstől, 4,25 milliárdot - vagyis a tavalyinál 470 millióval többet - pedig saját magának kellene előteremtenie. A hatóság azonban a korábbi uniós határok belső határrá válásával 1,5-2 milliárd forintnyi növény-egészségügyi vizsgálati díjtól esik el, így jó, ha 1,6-1,8 milliárd forint saját bevételre szert tesz. Az NTSZ-nek jelenleg körülbelül 200 millió forintnyi lejárt számlája van, és Halmágyi Tibor főigazgató szerint a hiányt már semmiféle belső racionalizálással nem képesek pótolni.

"Március végéig 96 embert kell elbocsátanunk, holott már így is rengeteg a túlóra, amit nincs miből kifizetni. A többi, törvényben előírt juttatást sem tudjuk időben megadni a dolgozóknak" - közölte rezignáltan a HVG-vel Halmágyi, aki a létszám- és forráshiány miatt azt sem tudja, hogyan fogja működtetni a nagyobbrészt uniós pénzekből, 1,5 milliárd forintért felépült Központi Károsítódiagnosztikai Laboratóriumot, illetve az uniós határkirendeltségeket.

Kérdéses a különösen költséges laboratóriumi vizsgálatok sorsa is, ugyanis Lánszki szerint a marokkóipaprika-botrány (HVG, 2005. március 5.) és az élelmiszer-kommandó mostani ellenőrzései során elfogyott az NTSZ idei laboratóriumi vegyszerkerete. A HVG információi szerint a szintén az FVM felügyelete alá tartozó ÁÉÁ hasonló gondokkal küzd, ám ezt a hatóság a sajtónak nem volt hajlandó hivatalosan megerősíteni. Arra a kérdésre, hogy az FVM hogyan képzeli el a jelenlegi finanszírozás mellett a két hatóság jövőbeni működtetését, a HVG nem kapott választ - a minisztériumban mindössze arra voltak kíváncsiak, név szerint ki panaszkodott a sajtónak.

Egy ellenzéki javaslat az élelmiszer-kommandó felállítását is kevesli, és már a határokon megvizsgáltatna minden egyes élelmiszer-szállítmányt, aminek költségeit a veszélyes és gyengébb minőségű árukra kivetett büntetésekből fedezné. Biacs szerint azonban ezt aligha lehet megvalósítani, ugyanis az EU-ba érkező áru vizsgálatának költségét az azt elvégző ország állja, a büntetések pedig közös kasszába vándorolnak. Csak a többszörös visszaesőkre, főleg a harmadik világból érkező termékek némelyikére - ilyen például az iráni pisztácia - írja elő az EU minden egyes szállítmány megvizsgálását. Más uniós tagállamban gyártott árut csak szúrópróbaszerűen lehet ellenőrizni, a biztonságot ugyanis a gyártás során kell garantálni. Az ezen fölüli, rejtett vagy leplezett, piacvédelmi célú ellenőrzéseket az EU előírásai tiltják. Csak annyi engedmény létezik, hogy ha egy ország a saját termelőinek az uniósnál szigorúbb szabályokat ír elő, azokat a más tagállamokból érkező termékekre is érvényesítheti.

HERMAN BERNADETT