A szántóföldtől az asztalig - ennek az elvnek a jegyében kell majd ellenőrizni a genetikailag módosított (gm) élelmiszerek útját jövő januártól Magyarországon is, az Európai Parlament és a Tanács 2002. januári élelmiszer-biztonsági rendeletének megfelelően. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalban (Mébih) a HVG kérdésére azonban bizonytalanul nyilatkoztak arról, mikorra épül ki ez a rendszer. Holott a cél az, hogy ne csak a gm-élelmiszerek, hanem minden termék eredete, útja követhető legyen a termőtalajtól az egyes mezőgazdasági és ipari munkafázisokon át egészen a boltokig.

A géntechnológiai tevékenységről szóló, 1998-ban elfogadott törvény értelmében Magyarországon is érvényes az EU előírása, amely szerint legfeljebb 0,9 százalék lehet az élelmiszerekben a gm-anyagok aránya - ez a termék minden egyes összetevőjére külön is értendő. Valószínűleg nem annyira az ellenőrzéstől való félelem, mint inkább a piaci, fogyasztói igény hiánya keresendő annak hátterében, hogy egyelőre sem a Mébih, sem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség nem tud gm-élelmiszerek magyarországi felbukkanásáról. Szerepe lehet ebben a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kampányának is, aminek hatására több nagy hazai élelmiszeráruház-lánc kijelentette: nem forgalmaz gm-termékeket. Könnyen megtehetik; a GfK Piackutató Intézet legutóbbi, egy évvel ezelőtti felmérése szerint az eljárást ismerők fele károsnak tartja a módszert, s csak egy kisebbség véli előnyösnek, a többiek közömbösek iránta - igaz, a felnőtt magyar lakosság egyharmada nem is hallott a dologról. Hasonló következtetésre jutott a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet 2001-ben, bár a képet árnyalta az egyik kérdés: ha a terméknek kézzelfogható haszna van - a példa kedvéért alacsonyabb zsírtartalmú -, a megkérdezettek 55 százaléka már hasznosnak vélte.

Ennek ellenére előfordulhat, hogy itt-ott mégis vannak gm-anyagok a magyarországi élelmiszerekben. Egy bizonyos feldolgozottsági szinten túl ezek a nyomok ugyanis nehezen mutathatók ki (igaz, ez esetben káros hatástól sem kell különösebben tartani). Balázs Ervin, a gödöllői Környezeti Biológiai Biztonsági Kutatóintézet igazgatója vizsgálatai során találkozott már növények és élelmiszer-alapanyagok gm-mintáival. Az ebbe a hatósági laboratóriumba beküldött, évi háromszáz-négyszáz minta nagyjából egyharmadában bukkannak módosított gének nyomaira. Az már nem a laborra tartozik, mit tesznek a megrendelők a "pozitív lelet" birtokában: ha importőrök, visszautasítják-e a külföldi takarmány- vagy alapanyag-szállítmányt, ha gyártók, akkor netán a határérték alá "hígítják" a termékben a gm-anyag arányát.

A két fő gyanúsított Magyarországon a szója és a kukorica lehetne, ám Balázs Ervin szerint a gm-kukorica itthoni megjelenése furcsa volna, mivel Magyarország nem behozza, hanem exportálja a szemes terményt. Minthogy takarmányból egyébként sincs hiány, a szójaimport is leginkább csak az egyes felvágottakhoz használatos szójalisztre korlátozódik. Más a helyzet Európa sok országában: a kontinensen évente 18 millió tonna szójára van szükség, ám csak 1 millió tonnányi terem meg. A szója világkereskedelmének viszont immár 60 százaléka gm-termék, hiszen az egyik legnagyobb termelőnél, az Egyesült Államokban ez az arány már 90 százalék.

Transzgénikus, azaz a sajátjukon kívül más gént is magukban hordozó növényeket Magyarországon nem termesztenek - mondta a HVG kérdésére Fodor Attila, a Mébih munkatársa. Bár az EU szeptember elején, jelentékeny sajtóvisszhangot kiváltva, 17 gm-kukoricafajtát felvett az elvethető fajták katalógusába, felbukkanásukra már csak azért sem számít Fodor, mert legtöbbjük az itteni éghajlati viszonyok közepette nem is volna eredményesen termeszthető. Az agrártárca mezőgazdasági főosztályán a képet azzal árnyalták, hogy csak kísérleti jelleggel és legfeljebb 5 ezer négyzetméteren termesztenek transzgénikus növényt.

Még többet nyom a latban, hogy a termelők nem akarnak ilyen vetéssel vihart, pontosabban piacképtelen termést aratni. "A tudományra hagyjuk annak eldöntését, vajon a gm-növény káros-e vagy sem. Mi egyszerűen abból indulunk ki, hogy az ellenérzések miatt eladhatatlan" - mondta a HVG-nek Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója. Kukoricából például az EU piacán túlkínálat van, s a vevők csak gm-mentes terményt vesznek át. Ezt erősítette meg a HVG-nek Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének főtitkára is. Mivel az élelmiszer-áruházak és gyorséttermek közül előbb a nagyobbak, majd őket követve a többiek is elzárkóztak, Európa-szerte szinte lehetetlen gm-terményeket eladni. Makay tehát azt üzeni a gm-kukoricával esetleg szemező hazai gazdáknak: "Jól fontolják meg, mert nem fogjuk átvenni."

"Óriási felelősséget vesz magára, akár országos kárt is okozhat, aki nem érzékeli a jogi helyzet bizonytalanságát, és gm-vetőmagot importál" - toldotta meg Makay intelmeit Vértes Tímea, az agrártárca szakértője. "Magyarországnak gazdasági előnyt jelenthet, ha gm-mentes marad" - érvelt tovább Takács Krisztina, a Mébih kockázatbecslési osztályának munkatársa. Ha az EU-ban a gm-termékek nem adhatók el, az agrártárca szerint Magyarországnak ehhez kell alkalmazkodnia. Most az exportőrök kérésére a szakminisztérium névre szóló, de évente általánosan megfogalmazott nyilatkozatban biztosítja a külföldi vevőt, hogy Magyarországon nincs gm-növény-termesztés; bár vannak olyan partnerek is, amelyek tételenként kérik a gm-mentesség laboratóriumi igazolását. Ha azonban az EU szeptemberi engedélye nyomán olyan értelmű nemzeti szabályozás születne, amelynek következtében megszűnne az ország gm-mentessége, attól fogva - nyilatkozta több szakértő egybehangzóan a HVG-nek - a termelők mindegyike csak laboratóriumi igazolással tudná a kukoricáját eladni, ami többletköltséggel jár.

"Nem az áron fog múlni, hogy bekerül-e gm-vetőmag az országba" - jövendöli Hullán. Szerinte az EU-ban még nem alakult ki piaci ár, és a gyártók eleinte Magyarországon is alacsony, bevezető áron kínálják majd az új módit. Mivel a magyar gazdák fölöttébb költségérzékenyek, "előfordulhat, hogy megszédítik őket". Aki azonban tudja, mennyi pénzt emésztettek fel a kutatások, sejtheti, hogy a gm-vetőmag végső soron nem lehet olcsóbb, mint a hagyományos, ráadásul bele kell kalkulálni a hozzá tartozó növényvédő szer árát is.

Mindenesetre most több agrárszövetség azért lobbizik, hogy az EU-engedély után immár szükségessé váló hazai szabályok minél szigorúbbak legyenek. A Magyar Agrárkamara például azt javasolja, aki gm-magot vet, tegyen le az áru értékének 20 százalékát kitevő biztosítékot, amit csak a termelési ciklus után három hónappal kapna vissza; vagyis ha már biztos, hogy nem "fertőzte meg" a szomszédos ültetvényeket. A szabályokba azt is belefoglaltatnák, hogy a vetés előtt, idejében tájékoztatni kell a hagyományos fajták közeli termelőit. Bátoríthatja talán e vélemény képviselőit, hogy Németországban éppen november végén olyan géntechnológiai törvényt fogadott el a parlament, amely a fentiekhez meglehetősen hasonló feltételeket támasztva jóval szigorúbb, mint az EU irányelvei.

Amíg a kívánatosnak tartott szabályok megszületnek - így az agrárkamara -, addig Magyarországot védzáradékkal átmenetileg ki kellene venni az EU említett engedélyének hatálya alól. Arról az agrártárcánál egyelőre nem nyilatkoznak, hogy ez bekövetkezik-e. Ezzel a lehetőséggel 1997 és 2001 között több EU-tagállam - köztük Németország és Ausztria - is élt már, ha nem is általánosságban; mind a kilenc esetben csak egy-egy genetikailag módosított kukorica- vagy repcefajta behozatali tilalmáról volt szó. Igaz, ez is inkább csak átmeneti, jelképes bojkott lehetett, mert az Európai Bizottság (EB) mindegyik esetben a tilalom visszavonására szólította fel a tagállamokat. Kérdés azonban, meddig szaladhat előre az EB. Mint Vértes Tímea felidézte: a legtöbb tagállam illetékeseit meglepte a 17 gm-kukoricafajta szeptemberi engedélyezése, elvégre a tagállamok még meg sem hozták a maguk szabályait a koegzisztenciáról, magyarán a gm- és a hagyományos termelés párhuzamosságáról, vagy ha úgy tetszik, különválasztásáról. Emiatt aztán - az EU bürokráciáját ismerve - az egyelőre előkészületben sem lévő magyar szabályozás át sem juthat a brüsszeli jogi útvesztőn az áprilisban esedékes vetés idejére.

BEDŐ IVÁN