"Ennek az álomnak semmilyen piaci indítéka nincs" - kommentálta a HVG érdeklődésére a földművelésügyi miniszter múlt heti, az élelmiszerárak emelkedését prognosztizáló nyilatkozatát Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége főtitkára. Németh Imre ugyanis azt várja, hogy csökken a magyar és az uniós termelői árak közötti 25-30 százalékos különbség, s Magyarország EU-taggá válását követően az inflációt meghaladó mértékben kell többet fizetni az élelmiszerekért, sőt a cukor, illetve a csirke- és a pulykamell ára akár 20 százalékkal is növekedhet. Piros ezzel szemben úgy látja, hogy a csatlakozással még nem nő a fizetőképes kereslet, ráadásul erőteljesebb lesz az importverseny, s ezek egyáltalán nem árnövelő tényezők.

"Az élelmiszerek fogyasztói árában alapvető tényező a vásárlóerő" - állította idősoros elemzéseikre hivatkozva a HVG-nek Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet (AKII) főigazgatója. Az AKII kutatásai szerint a jelenlegi EU-tagországok között nem közeledtek érdemben az élelmiszerek fogyasztói árai, a portugál, spanyol, görög árszint most is elég messze van a franciától vagy a némettől. A magyar élelmiszerárak egyébként az EU-átlag 55-60 százalékán állnak.

Piaci oldalról az AKII szerint sem érik árnövelő hatások a magyar élelmiszerpiacot, de a szabályozás változása - azaz az EU-s hatósági ár bevezetése - okozhat áremelkedést. "A cukorrépa tonnánkénti minimumára a csatlakozás után a jelenlegi 9 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedik, míg a feldolgozott cukor tonnánkénti irányára az itthoni ágazati alku eredményeként kialakult 147 ezer forintról 160 ezer forintra nő" - adta meg a piacon mintegy 15-20 százalékosra becsült várható cukoráremelés mögött álló szabályozási indokot a HVG-nek Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Bár új cukor csak a következő kampány után, azaz ősszel kerül a piacra, a gyártók már a nyáron elérik az intervenciós ár szintjét, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árak is emelkednek. A cukor egyébként 0,552 százalékos súllyal szerepel a fogyasztói kosárban, s Koczka szerint a május után várható hirtelen árnövekedést el lehetett volna kerülni, ha tavaly a kormány erőteljesebben emeli a piaci védelmet. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elődjével, a GATT-tal 1994-ben aláírt megállapodás alapján az alap- és pótvámokkal együtt 130 százalékos vámszint ugyanis tavaly nyáron "csupán" 161 százalékra emelkedett, holott a piaci szereplők már akkor az uniós szintre, azaz 200-220 százalékra növelték volna. Más kérdés ugyanakkor, hogy a fogyasztók mit éreznek majd a cukoráremelésből. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egyes nagy kereskedelmi láncok csalinak használják majd az cukrot, hogy becsábítsák a vevőket boltjaikba.

Nem várható árnövekedés viszont a gabonapiacon. A 2003-as aszály (HVG, 2003. június 21.) következtében ugyanis például a búza ára január közepén a tonnánkénti 50 ezer forint fölött is járt a Budapesti Árutőzsdén, s mostanra is csak 38 ezer forint körüli szintre süllyedt az agrártárca exportkorlátozó és az állami készleteket piacra dobó intézkedései következtében. Az EU 101,35 eurós intervenciós ára - amihez még havi 0,93 euró tárolási támogatást is igénybe lehet venni - mai középárfolyamon 25 500 ezer forint, ami csak "normális" években jelenthet árnövelő hatást a magyar búzatermelők számára (a 2003-as termésű búzára az agrártárca által tavaly májusban meghirdetett irányár tonnánként 23 ezer forint). Így a magas tavalyi árszint miatt az aratás után sem kell áremelkedésre számítaniuk a hazai fogyasztóknak a gabonából előállított termékeknél.

A termelői árak növekedésére számítanak a sertés- és a tejelőtehén-tartó gazdák is. "Az idén 7-8 százalékos áremelkedés lenne indokolt a magyar termelői árakban, de az importverseny, a nagy elosztórendszerek működése és piaci helyezkedése miatt ez nyilván nem fog bekövetkezni" - hűtötte le az ez irányú reményeket Udovecz. Pedig a Vágóállat- és Hús Terméktanácsnál (VHT) komolyan számolnak azzal, hogy a csatlakozás után kiegyenlítődnek a jelenleg az EU-beli átlagártól kilónként 38,74 forinttal elmaradó felvásárlási árak. "A lengyelek óriási támogatással visznek be félsertést Romániába, május 1-je után viszont már nem dotálhatják az exportot, így versenyképes lesz a magyar élősertés-kivitel" - állította a HVG-nek Zádori László, a VHT titkára. Szerinte Ausztria felől is éri majd "szívóhatás" a magyar sertésállományt, mert a Magyarországhoz közeli feldolgozók is szívesen lecserélik majd magyar disznókra a most Németországból érkező alapanyagukat. A VHT úgy látja, hogy ez meghozza a várva várt árkiegyenlítődést, és így a magyar termelői árak az EU-csatlakozás utáni hetekben több mint 10 százalékkal emelkedhetnek, amit a húsipar át fog hárítani a fogyasztókra.

Nem ilyen optimisták a piaci szereplők. "Ez egy sokismeretlenes egyenlet, amiben a nemzetközi árváltozások éppúgy meghatározóak, mint az, hogy milyen ütemben tisztul meg a piac a higiéniai előírásoknak nem megfelelő vágóhidaktól, illetve hány termelő megy csődbe, és mikor" - mondta a HVG-nek Kovács Tamás, a Pick Rt. igazgatósági tagja. Adataik szerint az év első negyedében a sertésárak 8 százalékkal estek vissza a tavalyi hasonló időszakhoz képest, ami a bolti árakban is megjelent, annak ellenére, hogy közben áfaemelés is volt. Nem számít a piac közeli stabilizációjára és áremelkedésre az AKII-főigazgató. Az élő sertések tömeges szállítását jelentősen megdrágítják a különböző állatjóléti intézkedések, így az effajta forgalom csak a határ menti fuvarokra korlátozódhat. Baromfipiaci szakértők sem várnak mást, maximum némi stabilitást, de a minisztertől eltérően rövid távon még árcsökkenést is elképzelhetőnek tartanak.

Nem elképzelhető, hanem szinte bizonyos az áresés a tejpiacon. A Tej Terméktanács (TT) adatai szerint az első két hónapban havi 30 millió liter tejfelesleg termelődött, miközben az árak 10 százalékkal mérséklődtek. Ezt a nyomást némileg csökkentheti - igaz, az összes jelentkező adatait még nem dolgozták fel -, hogy a termelők eddig már 70 millió liter tejkvótát ajánlottak megvételre az agrártárcának, amely a februári tüntetéseket (HVG, 2004. február 21.) lezáró megállapodásban ajánlatot tett a termelési jogot megtestesítő kvóta literenként 40 forintért történő felvásárlására. "Az árcsökkenés eddig is az importversenyből adódott, ami erősödik a csatlakozás után" - mondta a HVG-nek Sirman Ferenc, a TT ügyvezető igazgatója. Elsősorban a német joghurtgyártók inváziójára kell számítani, amelyek közül például a Zott nem is élőflórás terméket, azaz nem joghurtot forgalmaz, de termékeinek alacsonyabb ára nyilván vonzó lesz a magyar fogyasztóknak. Ugyanez a helyzet a szlovák ultrapasztőrözött tejjel, ami literenként 10 forinttal lehet olcsóbb a magyarnál. Az bizonytalan ugyan, hogy ebből mennyi érkezhet az országba, mivel a szlovákok kvótája alacsonyabb, mint a jelenlegi termelésük, ráadásul Ausztriából, sőt Olaszországból is jelentkeztek vevők az olcsó szlovák tejre. "Ha csak egy áruházláncnál megjelenik a hirdetés az alacsonyabb árú tejről, az árletörő hatású lesz" - jelezte Sirman, hogy egy ilyen, feleslegekkel terhelt piacon kis tétel is zavart okozhat. Kérdés, hogy a hasonló árak miatt februárban az utcára vonuló termelők hogyan tolerálják majd, hogy a következő hónapokban az AKII szerint is 62-67 forint között stabilizálódhatnak a felvásárlási árak, ami sokuk számára a 2 forint literenkénti uniós kvótatámogatással is veszteséget jelent.

"Nem kell tartanunk az osztrák zöldségáraktól" - vélekedett az agrárpiac egy másik szegmenséről Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet főtitkára. Ezzel szemben tompulhat az évjárathatás a csatlakozás után, ugyanis ha gyenge a termés, az import nem engedi elszabadulni az árakat. Az adminisztrációs akadályoktól elvileg megszabaduló export számára viszont túl keskeny az az idősáv, amikor piacra kerülhet Nyugat-Európában - azaz attól sem kell félni, hogy a meglóduló export hiányhelyzetet okozna a belpiacon. A csatlakozó országok hazainál olcsóbb kínálata is versenyre kényszeríti a magyar termelőket, miközben a kivitelt fékezheti, hogy a magyar termelők csak nemrég kezdték meg a friss termékek szállítóira fokozatosan bevezetett minőségbiztosítási rendszer kiépítését.

KELEMEN ZOLTÁN