"A január eleji állapothoz képest a tejtermelők fele elpártolt a Parmalattól" - állította a HVG-nek Istvánfalvi Miklós, a székesfehérvári cég ellen felszámolási kérelmet benyújtó termelői konzorcium vezetője. Ez számításai szerint évi 30 millió liter tej kiesését jelenti - azaz az olaszországi anyacég pénzügyi botránya és csődje (HVG, 2004. január 3.) már az év elején jelentős beszállítói kört rettentett el az évi 70-80 millió liter tej átvételével számoló feldolgozótól. Istvánfalvi állítása szerint a Parmalat Hungária Rt. már közel egymilliárd forinttal tartozik a tejesgazdáknak, ám ebből a felszámolást kérők csupán mintegy 70 millió forint 60 napon túli követelést tudtak felmutatni. "Február 7-én jár le a tartozás következő »adagja«, ha addig nem fizetnek, az abban érintettek is a bírósághoz fordulnak" - jelezte elszántságukat a termelői konzorcium vezetője.

Múlt pénteken nemcsak a tehenészeteknél, hanem a Tej Terméktanácsnál (TT) is betelt a pohár: a Parmalatot és a beszállító tejtermelőket is tagjai sorában tudó szervezet szintén aznap kezdeményezte a felszámolást. Más beszállítók is hasonlóképpen cselekedtek, a Parmalat viszont csak múlt szombati közgyűlésén határozott arról, hogy csődvédelmet kér - de már későn, így ha a felszámolást kérőket nem tudja rábírni beadványuk visszavonására, nem ússza meg az eljárást. "A terméktanács mintegy 350 millió forintos követeléséből körülbelül 300 millió forintnyi járt le" - pozicionálta helyzetüket a HVG-nek Sirman Ferenc, a TT ügyvezető igazgatója. A történet annyiban pikáns, hogy ebben az összegben benne vannak a termelőktől levont pénzek is, amit a Parmalatnak be kellett volna fizetnie a TT-nek az intervenciós alapba, azt a számlát viszont, amelyen ez a pénz parkolt, a hírek szerint a CIB Bank Rt. január közepén zárolta. "Már tájékoztattuk a bankot erről a helyzetről" - mondta Sirman, arra is utalva, hogy a TT jogértelmezése szerint a pénzintézetnek a tejtermelőknek járó összeget fel kellene szabadítania a terméktanács javára.

Miután a Parmalat időnyerő akciója meghiúsult, a cégvezetők értetlenségüket fejezték ki a felszámolási kérelmek miatt, mondván, már "pozitív fázisban" voltak a hitelező bankokkal folytatott tárgyalásaik, a felszámolással viszont elveszítenék az anyavállalat tulajdonában álló márkanevet és a recepteket, ami ellehetetlenítené a tejfeldolgozó működését. "Időhúzás az egész" - vélekedett Istvánfalvi, tagadva, hogy értékelhető megállapodástervezetet kaptak volna a Parmalattól. A február 1-jétől beszállított tej hetente történő kifizetésére garanciákat váró, a korábbi tartozások ügyében pedig tárgyalásokra is hajlandó termelők nem tudnak várni - állítja a konzorciumvezető. Így azt is elképzelhetőnek tartja: ha addig nem áll be számukra kedvező fordulat, a megmaradt tejbeszállítók már ezen a héten elhagyhatják a Parmalatot, ezzel még a működés közbeni felszámolás esélyét is elvéve a cégtől. Így 450 dolgozó munkahelye veszhet el.

Harmincezerrel csökkenhet a magyar élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma a következő 2-3 évben - becsülte a HVG-nek Kapuvári József, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnöke, főként az uniós és a magyar cégek közötti hatékonyságkülönbségre alapozva. Versenyképességben maradt alul a magyar piacon a Nestlével édesipari piacvezetőnek számító, 328 főt foglalkoztató Kraft Foods Kft., amelynek Budafoki úti gyárát április végén erre hivatkozva zárja be amerikai tulajdonosa, a Kraft Foods Inc. (végeredményben a dohányperekben "megkopott" Philip Morris névről 2002-ben Altriára átkeresztelt csoport). Két amerikai mellett ugyanis a magyar leány - amely 2002-ben 19 milliárd forint árbevételt és 1,16 milliárd forint mérleg szerinti eredményt könyvelt el - bizonyult a leggyengébb láncszemnek, ezekkel kezdte a Kraft hároméves leépítési programját, amelynek során 20 gyártóegységtől és 6000 embertől akar megszabadulni. A kávétermelést Bécsbe költözteti a Kraft, a csokoládégyártást pedig Pozsonyba, így hamarosan szlovák gyártmányú Sport szelettel és Piros mogyoróssal látják el a magyar piacot. A budapesti gyár sorsát egyebek közt az pecsételte meg, hogy régi termékei közül jóformán csak a most Pozsonyba tartó márkák iránt maradt fenn a kereslet, a többieket "elfelejtették", így romlott a kapacitáskihasználtság. Eközben a cég márkái közül főként a Milka iránt nőtt meg a kereslet - amit viszont csak néhány kiemelt európai Kraft-üzem gyárt.