Akár változik az EB tagjainak száma, akár nem, annyi megjósolható, hogy a hatásköröket másként osztja el José Manuel Barroso, akinek a biztosok hozzáértésén kívül a politikai „családok”, a nemek, valamint a kis és nagy tagállamok közötti arányokra is figyelnie kell. Annyit máris közölt, hogy – az EP liberális frakciójának támogatásáért cserébe – önálló portfólióba szervezi a „történelmileg” a belügyekkel együtt kezelt igazságügyet, valamint az alap- és polgári jogokat, ideértve a kisebbségi témákat is, és saját gazdájuk lesz a belügyeknek és a bevándorlási, menedékjogi kérdéseknek is. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem politikai jelentőségét szintén önálló tárca létrehozásával kívánja hangsúlyozni. Úgy hírlik, fontolgatja egy digitális társadalommal foglalkozó biztos kinevezését, de fölmerült az is, hogy külön felelőst kapnak a pénzügyi szolgáltatások, a szomszédságpolitikát pedig a külkapcsolatok helyett a bővítéshez csapnák.

A biztosi posztokért mindenütt folyik a tülekedés, röpködnek a nevek, és számos tagállam a portfólióigényét is nyíltan hangoztatja. Németországban az utóbbi hónapokban már vagy féltucatnyi név szóba került. A lehetséges jelöltek között emlegették többek közt Friedrich Merzet, a kereszténydemokrata párt (CDU) korábbi frakcióvezetőjét, a szociáldemokrata (SPD) Martin Schulzot, aki az EP szocialista frakciójának vezetője és Wolfgang Schäublét, az eddigi nagykoalíciós kormány CDU-s belügyminiszterét, de még az is felmerült, hogy a nagykoalíció felbomlása esetén Angela Merkel kancellár ezzel a poszttal jutalmazná meg a válság kezelésében jelesre vizsgázott pénzügyminiszterét, az SPD-s Peer Steinbrücköt. A szociáldemokrata jelöltek kilátásai azonban a választási vereség után erősen romlottak. Merkel nyilván ragaszkodni fog hozzá, hogy az SPD-s Günter Verheugen helyett most egy keresztény uniópárti vagy liberális politikus képviselje országát az EB-ben, de döntés csak a most folyó koalíciós tárgyalások végén születik. Azt is akkor lehet majd megtudni, melyik helyet nézte ki magának Németország.

Más tagállamok már megszellőztették, melyik tárcát szeretnék. Az elsők között Franciaország, amely a belső piacra hajtott rá, és úgy tűnik, az előző, Romano Prodi vezette EB-ben regionális politikával foglalkozó Michel Barnier agrárminisztert jelöli. Róma elégedett lenne azzal, ha Antonio Tajani megtarthatná a közlekedést, míg a lengyelek az ipari, a költségvetési vagy az eddig általuk elfoglalt regionális portfólióért lobbiznak Janusz Lewandowski EP-képviselő számára. Hollandiában több név is keringett, de úgy tudni, a hágai kormány végül az új igazságügyi és alapjogi tárcára vetett szemet, és Ernst Hirsch igazságügyi miniszter személyében embere is lenne rá.

A bécsi sajtó szerint Ausztria is megkaparinthatja a mezőgazdasági ügyeket, de Bécsben a környezetvédelmi és a tudományos biztosi posztnak is örülnének. Miután a szociáldemokrata Werner Faymann kancellár különösebb ellenszolgáltatás nélkül átengedte a biztosállítás jogát a kisebbik koalíciós partner Néppártnak, a Benita Ferrero-Waldner megüresedő helyére első pillanattól kezdve Wilhelm Molterer látszott a legesélyesebbnek, aki a 2008-ban kvázi általa megbuktatott kormányban alkancellári pozíciót töltött be, de volt pénzügyminiszter, régebben pedig agrárminiszter is. Ő persze kiszorulna a ringből, ha a kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztért folyó versengésben Wolfgang Schüssel exkancellár lenne a befutó, az uniós „külügyminiszter” ugyanis egyben az EB alelnöke is a lisszaboni szerződés szerint. Makacsul tartja magát az értesülés, hogy Carl Bildt, a svéd diplomácia irányítója is ez utóbbi posztra utazik, noha szóvivője cáfolta ezt. A svéd média szerint Stockholm valójában szívesen venné, ha Gunilla Carlström segélyügyi miniszter lehetne a fejlesztési biztos.

A hónapok óta húzódó belpolitikai válság közepette Csehországban csak az utóbbi hetekben került az érdeklődés homlokterébe az EU-biztos jelölésének kérdése. Több párt is megnevezte favoritját, de könnyen lehet, hogy Vladimír Spidla folytathatja. Van esélye Alexandr Vondra volt EU-ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettesnek is. Fölröppent Mirek Topolánek exkormányfő neve is, ám saját állítása szerint ő nem készül Brüsszelbe. Szlovákia nemrég cserélt biztost, az ellenzéki kereszténydemokrata mozgalom elnökévé választott Ján Fígelt Maros Sevcovic, Szlovákia EU-nagykövete váltotta fel, az viszont még nem biztos, hogy ő az új EB-nek is tagja lesz. Robert Fico elvileg támogatja Sevcovicot, de jelezte, hogy Szlovákia az oktatásinál komolyabb portfólióra, mondjuk a közlekedésire vagy az energetikaira tartana igényt.

VIDA LÁSZLÓ