A kormány ésszerűsítést lát abban az intézkedésben, hogy 2010 januárjától a települések helyett az állami adóhivatal szedi be a helyi iparűzési adót, mondván, a cégek ezentúl elektronikus úton, egyetlen számlaszámra utalhatják közterheiket. A helyhatóságok szerint azonban ez újabb pofon az önkormányzati önállóság elvének. Battonya szocialista polgármestere, Karsai József egyenesen a vállalati csődök szaporodásától tart. A HVG-nek ecsetelt aggodalmai szerint az adóhivatal a nemfizető társaságokkal szemben automatikusan megindítja majd a felszámolási eljárásokat, míg a helyi önkormányzatok a végsőkig elmentek a fizetési könnyítésekben, hiszen egy csődbe ment vállalkozás nemcsak nem adózik, de a munkanélküliek számát is szaporítja a településen.

Az önkormányzatok gazdaságpolitikájában a helyi iparűzési adó vált az utóbbi években az egyik legfontosabb eszközzé. Egyrészt csak úgy tudtak függetlenedni az állami befolyás alól, ha növelték saját forrásaikat. A helyi adóbevételek évről évre átlagosan 12-13 százalékkal bővülnek, az ebből származó évi 550 milliárd forint az önkormányzati bevételek 16-17 százaléka. Másrészt a települések a kivetett adó mérséklésével támogathatják a kis- és középvállalkozásokat, vagy ösztönözhetik a befektetéseket. A válság hatására különösen sok önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel.

A rossz tapasztalatok is táplálják az önkormányzatok félelmeit az újabb állami terjeszkedéssel szemben, hiszen amikor az adóhivatal 2007-től átvette az illetékek beszedését a megyéktől, egyszeriben leapadt az illetékforgalom – emlékezik viszsza az önkormányzatok benyomásaira a borsodi közgyűlés fideszes elnöke, Ódor Ferenc. Mivel a megyék egyetlen saját bevételi forrása az illetékekből származott, közvetlenül érdekeltek voltak abban, hogy hatékonyabb behajtásra ösztönözzék a hivatalaikat. A legnagyobb ellenzéki párt két polgármestere, a győri Borkai Zsolt és a veszprémi Debrecenyi János éppen ezért fordult az Alkotmánybírósághoz. Szerintük sérti az önkormányzatok önállóságát az adózás rendjéről júniusban módosított jogszabály, amely felülírja az önkormányzati törvény rendelkezéseit, miszerint az iparűzési adót a települések kezelik. A közgyűlések tavaly még beszámoltathatták a jegyzőt az adóbevételekről, vagy akár adóellenőrzést is elrendelhettek, januártól viszont csak javaslatot tehetnek erre az állami adóhivatalnak, és még az sem biztos, hogy naprakész információhoz jutnak. Az adófolyószámlákon szunnyadó milliárdok kamatai is az állami költségvetést hizlalják ezentúl, ami például Győr számára önmagában évi 500-600 millió forint kieséssel jár – sorolta Borkai a települések sérelmeit a HVG-nek.

Az adóbeszedés módjának a változása ugyanakkor nem fogja fogyókúrára a polgármesteri hivatalokat – derül ki a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. által végzett felmérésből. Az önkormányzatok többsége nem számol ugyanis az adóügyintézők leépítésével, mivel szerintük a többi helyi adó miatt továbbra is szükség van az összességében 3900, adóbeszedéssel foglalkozó önkormányzati köztisztviselőre.