Mi történhet még a forinttal? - kérdeztük James Oatest, a Közép- és Kelet-Európában befektető Cicero Capital ügyvezető igazgatóját.

HVG: Vajon az Európai Központi Bank, az ECB segítsége, illetve az IMF-fel kötött megállapodás után megmenekült-e a forint, stabilizálódott-e az árfolyam?

J. O.: A forint és Magyarország helyzete még mindig nagyon sérülékeny. Az utóbbi néhány évben drámaian nőtt az állami szerepvállalás, a növekvő állam kizsigerelte a magánszektort, s ennek következtében csökkent a termelékenység a gazdaság egészében. A minapi megállapodások lélegzetvételnyi szünetet engednek csak. Az ECB és az IMF is csak akkor segít, ha Magyarország magán is hajlandó segíteni. Azonnali strukturális reformok kellenek. A helyzet nagyon rossz, de nem visszafordíthatatlan, Magyarország még elkerülheti az Izlandban tapasztalható gazdasági leolvadást.

HVG: Milyen lépések szükségesek ehhez? Lehet például ilyen helyzetben adócsökkentéssel stimulálni a gazdaságot?

J. O.: Nem, legalábbis rövid távon nem. A kormány az utóbbi időkben laza fiskális politikát folytatott és túlköltekezett, így a költségvetés rendbetétele kell legyen az első lépés. Kötéltánc lesz ez a javából, hiszen közben, ebben az amúgy is nehéz helyzetben nem szabadna padlóra küldeni a gazdaságot. Hitelességet kell teremteni. A színfalak mögött komoly tárgyalások folynak, a kormány a jelek szerint tisztában van a helyzet súlyosságával.

HVG: Akárcsak világszerte, Budapesten is sok szó esik most a forintot megtámadni kész spekulánsokról. Kik ők, és hogy dolgoznak?

J. O.: A sokat emlegetett hedge fundok nem az egyetlen befektetői csoport, amely elveszítette a bizalmát a forintban. Rengeteg valutakereskedő van még, akik készek short pozíciókat fölvenni, vagyis a forint árfolyamának csökkenésére játszani, hacsak nem javul jelentősen a költségvetési fegyelem. Az angol fontot is shortolják mostanság, még agresszívebben, mint a forintot, ám a forint sokkal sérülékenyebb. Magyarország most versenyt fut az idővel.

LŐKE ANDRÁS