Hűlt helyük
HVGA magyar exporttermékek mintegy háromnegyedét felvevő eurózóna növekedésének már-már recesszióval fenyegető...
HVG |
Az első félévi bővülést elsősorban a mezőgazdaság kiugró teljesítménye és az első negyedévben még élénk ipari exportkonjunktúra táplálta. A hazai össztermék (GDP) növekedése ugyanakkor továbbra is elmaradt a termelőkapacitások gyarapodásától. Az MNB szerint a gazdasági növekedés üteme várhatóan csak 2010-ben haladhatja meg a kapacitásokét.
Bár a belföldi felhasználás növekedése az exportkonjunktúra hanyatlásánál némileg erőteljesebb lehet, ám a hoszszabb távú kilátásokat illetően a jegybankban bizonytalanok, mivel a belföldi felhasználásban nem történt határozott fordulat. Így kérdéses, hogy a lassuló nyugat-európai konjunktúra mellett a hazai tényezők milyen mértékben járulhatnak hozzá a gazdaság dinamizálódásához. Miközben a kedvezőtlenebb külső környezet és a forint erősödése mérsékli az export hozzájárulását a gazdaság növekedéséhez, a lassulás miatt csökkenő foglalkoztatás a belföldi felhasználás élénkülését is visszavetheti. A kivitel visszaesése miatt romolhat a külkereskedelmi s ezáltal az utóbbi egy évben egyre kisebb hiányt mutató folyó fizetési mérleg.
A kereslet visszafogása ugyanakkor felgyorsíthatja a hazai dezinflációt. Ha a világpiaci kőolajár a jelenlegi 110-115 dollár körüli szinten marad, az a 2010-re a kormánnyal közösen 3 százalékos éves átlagos inflációt megcélzó MNB számára még kényelmes puffert is jelenthet, tekintve, hogy hétfőn publikált inflációs jelentését 137 dolláros olajárra alapozta. Igaz, emellett 232 forintos euróárfolyammal számolt. Márpedig nem lehet előre látni, meddig marad ilyen erős a hazai fizetőeszköz (keddi lapzártánkkor a hazai bankközi devizapiacon az euró egysége 235-236 forint között ingadozott). Hiszen hiába az éledező hazai makrogazdasági mutatók (mindenekelőtt a mérséklődő költségvetési és folyó fizetési hiány), a forint mozgását alapvetően a nemzetközi klíma befolyásolja. Márpedig a mostani helyzet képlékenységét jól mutatja, hogy az euróval szemben július közepén történelmi, 228 forintos magasságba jutott hazai fizetőeszköz augusztus első felében csaknem a 240-es szintig csúszott vissza, köszönhetően az amerikai dollár olajárcsökkenés miatti erősödésének.
Ráadásul a legutóbbi időkig a forint erősödése csak részben ellensúlyozta a magasabb nemzetközi inflációs környezet hatását - hűtötte le a kedélyeket az MNB. Az importált nyersanyagok és energiahordozók ára forintban kifejezve tovább nőtt, míg a feldolgozott termékek széles körében a behozatali árak némileg mérséklődtek. Simor András jegybankelnök azonban nem zárta ki, hogy a forinterősödés dezinflációs hatása a szeptemberi árindexeken már nyomot hagyhat. Mindenesetre biztató, hogy a vállalatok költségeik emelkedését még akkor is csak részben hárították tovább, amikor tetőztek az energiaárak. Alapvetően ennek tudják be a jegybankban, hogy a fogyasztóiár-index a májusi 7 százalékos idei plafon után már nem emelkedett tovább, júniusban és júliusban 6,7 százalékon stagnált.
Ha júniusban a bruttó átlagkereset valóban a KSH által kimutatott 8,2 százalékkal volt több az előző évinél, akkor - a jegybankelnök szerint - növekedése nincsen összhangban a termelékenységével és az inflációs céllal. A kedvezőtlen konjunkturális környezet ellenére a keresetek a második negyedévben is gyorsan emelkedtek a szakképzettek minimálbérének emelése és a magas infláció miatt, dacára annak, hogy a konjunktúra romlott. Ez a jegybanki stáb szerint még akkor is aggasztó, ha az infláció szempontjából pozitívan értékelték, hogy a lakosság teljes jövedelmének reálértéke alig bővült az év első felében, a gazdasági lassulás miatt csökkenő foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek stagnáló reálértéke miatt. Keresleti oldalról tehát a jövedelemkiáramlás inflációmérséklő hatású volt, amit a lakosság fogyasztási kiadásainak visszafogott növekedése is jól mutat.
CSABAI KÁROLY
