Obamánia
Olyan sokat foglalkoznak velem, hogy Paris Hilton hozzám képest remetének tűnik - mondta tettetett panaszkodással és...
Olyan sokat foglalkoznak velem, hogy Paris Hilton hozzám képest remetének tűnik - mondta tettetett panaszkodással és némi túlzással két éve Barack Obama, pedig akkor még csak egy ígéretes jövőjű szenátor volt Illinois államból, és nem az a politikus, aki hosszú küzdelem után és a média figyelmének állandó központjaként megszerezte a demokrata elnökjelöltséget az azt jogos jussának tekintő Hillary Clinton elől. A reflektorfényben otthonosan mozgó, generációja legjobb szónokának tartott Obama nemcsak színes bőrűként lehet az első az amerikai elnökök sorában, hanem egy olyan korosztály tagjaként is, amelynek a máig ható traumát okozó vietnami háború csak történelemkönyvekben létezik, akárcsak az 1960-as évek faji küzdelmei vagy kultúrharca.
Barack Hussein Obama 1961. augusztus 4-én, Hawaii fővárosában, Honoluluban született egy Kenyából a helyi egyetemre érkezett ösztöndíjas apa és egy Kansasből származó anya gyerekeként. Az idősebb Barack Obama hazautazott, amikor fia 2 éves volt, anyja, Ann Durham pedig a válás után újra férjhez ment, és választottja, Lolo Soetoro hazájába, Indonéziába költözött. Az ifjú Obama 10 éves korában visszatért Honoluluba anyai nagyszüleihez, és csak 1979-es érettségije után utazott Los Angelesbe, majd New Yorkba, ahol a Columbia Egyetemen politikatudományi diplomát szerzett. Tizenévesen kipróbálta a kábítószert és az alkoholt, de ennek ellenére kiválóan tanult, majd Chicagóban helyezkedett el, ahol - a toleránsabb Hawaii után - faji identitását végleg a feketék között találta meg. A jól fizető üzleti karrier helyett szegényeket segítő nonprofit szervezetnél dolgozott, és tanulta azt a szervezőkészséget, aminek a mostani kampányban eddig nagy hasznát vette.
A Harvardon végzett jogi tanulmányok után a chicagói állami egyetemen félállásban alkotmányjogot is tanító Obama 1996-ban lépett politikai pályára, amikor beválasztották Illinois állam szenátusába. Négy évvel később megpróbált az országos porondra átkerülni, ám a washingtoni képviselőházba nem sikerült bejutnia: a mandátumát védő Bobby Rush, az afroamerikaiak jogaiért egykor erőszakkal is küzdő Fekete Párducok szervezet volt tagja nagy fölénnyel nyert ellene, miután kampányát arra építette, hogy Obama "nem elég fekete". Több sikerrel járt 2004-ben, amikor a váratlanul megürült szenátusi helyért folytatott versenyben a szavazatok 70 százalékával - és Illinois történetében szövetségi posztért folytatott választáson a legnagyobb arányú győzelemmel - váltotta meg a belépőjét a washingtoni Capitoliumba. Ehhez nemcsak az kellett, hogy eredeti republikánus ellenfelét elsodorja egy botrány, hanem az is, hogy Obama frissen megszerzett országos hírnevét kamatoztathassa. Ezt azzal nyerte el, hogy a 2004. júliusi bostoni demokrata elnökjelölő konvención retorikai tudását megcsillogtatva nagy hatású beszédet mondott, ami útjára indította a politikust a demokrata előválasztásokon aratott diadalig repítő Obamániát.
A magas, vékony, szabadidejében szívesen kosarazó - a politikai kapcsolatok építése kedvéért annak idején pókerezni és golfozni is megtanult - Obama hozzá hasonlóan ambiciózus feleséget választott. A szintén jogász Michelle Robinson még visszautasította az első felkéréseket randevúra, ám három évvel megismerkedésük után, 1992-ben megtartották az esküvőt, majd született két lányuk, Malia Ann és Natasha. A család Chicago felső középosztálybeli negyedében él, tavalyi 4,2 millió dolláros jövedelmük nagy része Obama eddigi két könyvéből származik, amelyek közül a második hangos változatáért a politikus 2006-ban még a Grammy-díjat is elnyerte.