Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara, most pedig menesztése kapcsán a hírekbe került Kocsis István pályakezdő gépészmérnökként csöppent bele az egyik legnagyobb szocialista nagyberuházásba. A Vegyterv munkatársaként a paksi atomerőmű szekunder körét tervezte, majd művezetőként felügyelte a kivitelezést 1978-1979-ben. Tizenkét év műszaki egyetemi oktatói karrier után a rendszerváltás környékén az MDF körül tűnt fel, majd 1991-től Latorcai János (ma a KDNP-frakció tagja) igazgatósága alatt főmérnökként dolgozott a Fegyver- és Gázkészülékgyárban. A cég felszámolása után együtt kerültek az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba, ahol Kocsis főosztályvezető lett, majd helyettes államtitkár. Miután 1993-ban Latorcait ipari miniszterré nevezte ki Antall József miniszterelnök, Kocsis az Állami Vagyonkezelő Rt. - később ÁPV Rt. - vagyonkezelési vezérigazgató-helyettesévé lépett elő. A kormányváltás után maradt az állami cégnél, s hamar elnyerte Suchman Tamásnak, a Horn-kormány privatizációs miniszterének a bizalmát, aki Kocsisra bízta a villamosenergia-ipar magánosítását. Kocsis szignálta 1995-ben a biztos megtérülést garantáló hosszú távú megállapodásokat (htm) tartalmazó szerződéseket a külföldi befektetőkkel. Ő írta alá a mátrai erőművet megvásárló német RWE-vel kötött szerződés titkos záradékát, amely az Orbán-kormány megsemmisítő döntése miatt 30 milliárdjába került a költségvetésnek. Kocsist a sikeresnek mondott erőművi privatizáció után fél évvel, 1996 júniusában az ÁPV Rt. vezérigazgatójának nevezték ki. "Bízom benne, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) privatizációs elképzeléseivel is elő tudunk állni" - ígérte egyebek között a kinevezésekor. Ősszel azonban kirobbant a Tocsik-botrány: Kocsis korábban, még vezérigazgató-helyettesként írta alá a belterületi földek értékesítéséről szóló sikerdíjszerződést Tocsik Mártával. A döntésért felelős igazgatóságot magával rántotta a lavina, de mivel Kocsis akkoriban nem volt tagja a testületnek, csupán vezérigazgató-helyettessé fokozták le. Erről a posztról távozott 1997 decemberében 10 milliós végkielégítéssel. A következő hónaptól pedig már az RWE Energie AG egyik leányvállalata alkalmazta: havi 18 ezer márka fizetésért németül tanult, és közelről figyelhette a német árampiac megnyitását. A Fidesz és a sajtó összeférhetetlenségről beszélt, de a kormány megvédte Kocsist, aki 2000-ben visszatért Magyarországra, és az RWE-tulajdonú ÉMÁSZ Rt. általános igazgatójaként, majd a következő évtől az RWE-EnBW Magyarország Kft. igazgatójaként dolgozott. Az Orbán-kormány idején parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozott az RWE-szerződés titkos záradékával, valamint a Dunaferr-rel kötött vagyonkezelői szerződés kapcsán vizsgálódott az ügyészség, de törvénysértést nem találtak. Közben Kocsis a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó-ipari Dolgozók Szakszervezetétől megvásárolt egy régi villát Leányfalun, 20 ezer négyzetméteres telekkel, ma is itt él családjával. 2002 novemberében a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának nevezték ki. Fél év elteltével már a paksi üzemzavart menedzselte, úgy, hogy először két hétig bujkált a nyilvánosság elől. A helyreállításról szóló, oroszokkal kötött szerződést szakmai körök példaértékűnek tartották, de sok kritika érte, mert 2004 augusztusában, miközben Pakson éppen újraindították a 2-es reaktort, Kocsis a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként Athénban tartózkodott. 2004. december elején megbízott vezérigazgatóként, fél lábbal még Pakson, átvette az MVM Rt. operatív irányítását, majd 2005 elejétől mint az MVM kinevezett vezérigazgatója a nagyvállalat holdinggá alakítását és későbbi privatizációját készítette elő, miközben jó kapcsolatot ápolt a szocialistákkal és az ellenzékkel egyaránt. "Az a cél, hogy 51 százalék tartósan állami tulajdonban maradjon" - nyilatkozta akkoriban a Manager Magazinban. Az árampiaci liberalizáció adta lehetőségeket és a kormányzati segítséget egyszerre kihasználva Kocsis nyereségessé és tőzsdeképessé tette a 2006-ig veszteséges nagyvállalatot, miközben a kormány utasítására az MVM tartotta korlátok között a lakosság és a közintézmények áramköltségeinek emelkedését. A szocialista frakció tagjai feltételezik, hogy Kocsist hamarosan az eddigi pályájához mérhető álláshoz juttatják.