Szuperbruttó utáni közteherviselés, személyijövedelemadó-, illetve járulékfókuszú köztehercsökkentés: ilyen munkacímei vannak annak a három alternatív adójavaslatnak, amelyeket kedden ismertetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az első elképzelés lényege, hogy az előbb szuperbruttósított bérükből az összes közterhet a munkavállalók állnák, tehát a jelenleg a munkáltatók által fizetett együttesen 32 százalékos társadalombiztosítási (tb) és munkaadói járulékot, továbbá a havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulást is. Ehhez a modellhez növekvő szja- (20-30-35 százalék) és csökkenő járulékkulcsok (30-25 százalék) társulnának. A változtatások a büdzsé bevételeit 250-300 milliárd forinttal mérsékelnék. A javaslat - az szja-kedvezményeket megkurtítva és 20 százalékra belőve a társasági adót - csak a magasabb keresetű 1,4 millió embernek kedvezne, míg a vállalkozások terheit nehezítené.

A másik, szja-csökkentésre fokuszáló javaslatban évi 2,5 millió forint jövedelemig 20 százalékos kulcs szerepel, fölötte 30 százalékos (jelenleg alsóbb sávhatár mellett 18, illetve 36 százalék a mérték), továbbá megszűnne a magasabb keresetűeket terhelő különadó. Ez a változat eltörölné a kulturális járulékot, a cégek különadóját, felére csökkentené az iparűzési adót, ugyanakkor az szja-kedvezmények szűkítése és 20 százalékos társasági adó mellett további 2 százalékot helyben is fizetni javasol. A költségvetés bevételeit 420 milliárd forinttal mérséklő elképzelés előnyeit (270 milliárd forinttal) 1,4 millió magasabb keresetű személy, illetve (150 milliárddal) a vállalkozások élveznék.

A harmadik változat szerint fokozatosan 20-22 százalékra csökkennének a munkáltatói bérjárulékok: 2009-ben az első tíz alkalmazottnál (a minimálbér másfél-kétszereséig), 2010-ben az első húsznál, majd egyre tovább nőne a kedvezményezettek száma. A javaslat az szja-ban emelné a sávhatárt, illetve kiszélesítené az adójóváírást, fokozatosan megszüntetné a cégek különadóját. Mindez a büdzsét 220-250 milliárd forinttal rövidítené meg, 40-70 milliárd többletet hagyna 2,2 millió átlagos, illetve magasabb keresetű munkavállalónál és 150-180 milliárdot a vállalkozásoknál.

A kormányfői bejelentést szakmapolitikai vita követi, a kabinet várhatóan április végén alakítja ki álláspontját. A szükséges törvénymódosítások elfogadása legkorábban június végére várható.