Végkiárusítást tart az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Amint sikerül nagyobb rakás pénzt belapátolnia a médiatörvényt megszegő tévékre és rádiókra kirótt bírságokból, ugyanazzal a svunggal talicskázza is ki a testületi tagok által pártfogolt vállalkozásoknak, szervezeteknek. A többnyire pályázat nélküli, egyedi támogatások odaítélésekor különösen feltűnő harmóniában szavazza meg egymás kegyeltjeit Ladvánszky György, az MSZP és Szalai Annamária, a Fidesz delegáltja. Legutóbb a szeptember 5-ei ülésen osztottak ki ily módon mintegy 240 millió forintot. Az összeg kisebb részét a szekértábortévék kölcsönös kistafírozására fordították: az ATV 45, a Hír Tv 40 millió forintot kapott digitalizálásra és fejlesztésre. Szalai javaslatára emellett a Hír Tv-hez nemrég még több szállal kötődő, jelenleg is Simicska Lajos volt adóhivatali elnök érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Filmprodukció Zrt. is bezsebelhet 55 milliót technikai korszerűsítésre. Ladvánszky révén pedig a balatonboglári illetőségű Trialmédia Kft.-nek is kiutaltak 60 millió forintot a Supra kábeltévé műszaki fejlesztésére, s neki köszönhet az Apokalipszis Kft. is 6 millió forintot útikönyvkészítésre.

A gyorsan eltapsolt negyedmilliárd forint nagyobb része a Műsorszolgáltatási Alap műszaki-fejlesztési keretéből származott, mintegy harmada pedig a Sláger rádiótól jött be. A két nagy párt képviselője az MDF és a KDNP megbízottjával karöltve támogatta ugyanis a Sláger szatócsszellemű ajánlatát, mely szerint a kereskedelmi rádió kifizeti a Bumeráng című reggeli műsorra - jórészt verbális szexért - kirótt büntetés 94 százalékát, azaz 70,7 millió forintot, emellett viszont az összes többi műsorra kiszabott bírságnak csak a 15 százalékát, 10,6 millió forintot hajlandó leszurkolni.

Történt mindez éppen azon a napon, amikor az Index internetes hírportál beszámolt a korábbi, júliusi alkut követő pénzesőről. Akkor az RTL Klub mesterkedte ki, hogy a rá kimért bírságnak csak a felét - 110 millió forintot - fizesse be, az ORTT pedig úgy döntött, hogy az összeget egyedi támogatásokra fordítja oly módon, hogy minden egyes tag 12 millió forintos saját keretet nyithat, 38 millió pedig a közös kalapban marad. Kapott is pénzt fű, fa, virág: a fideszes delegált javaslatára például az Orbán Viktor-féle felcsúti fociakadémia 2 milliót honlapja fejlesztésére, az MSZP-s tag indítványára pedig Kübekháza önkormányzata 5 milliót operettfalu-rendezvényre. A KDNP-t képviselő Meszleny László saját keretéből a Katolikus Rádió Zrt.-t támogatta 1,4 millió forinttal, az MDF-es Wéber János pedig 1,8 millióval Balaskó Jenő, alias Agyas Bubu "Miért Antall József?" című esszékötetének kiadását.

A padlás kisöprésére jó oka van az ORTT-nek. A testület a végét járja. Az Alkotmánybíróság egy 10 évvel ezelőtti beadványra reagálva elvette a testület jogát arra, hogy hatóságként lépjen fel a vele polgári jogi szerződésben álló rádiókkal és televíziókkal szemben, így 2008. január elsejétől az ORTT nem bírságolhat. Február végén lejár a testületi tagok mandátuma is, de már most ki vannak rekesztve a legfontosabb döntéshozatalból. Júniusban az Országgyűlés elfogadta a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényt, amely szerint október 31-éig ki kell írni a digitális műsorszóró hálózatok - multiplexek - üzemeltetésére szóló pályázatot. A tendereztetést nem az ORTT, hanem egy eseti parlamenti bizottság felügyeli, melynek tagjai: Jánosi György elnök (MSZP), Deutsch-Für Tamás alelnök (Fidesz), Herényi Károly (MDF), Lukács Tamás (KDNP) és Pető Iván (SZDSZ). Közben pedig ötpárti egyeztetés folyik az új médiaszabályozásról, mivel a Fidesz a jogszabály elfogadását ahhoz kötötte, hogy parlamenti határozat rögzítse: a digitális pályázat eredményhirdetését meg kell előznie a tartalomszabályozásról, lényegében egy új médiatörvényről szóló megállapodásnak.

Bár az új törvény belátható időn belüli tető alá hozására kevesen vennének mérget, az ORTT-re megadta a politika a vadászati engedélyt. A médiafelügyelet már alig egy évvel 1996-os megalakulása után eljátszotta a becsületét azzal, hogy a kereskedelmitévé-pályázatokon a legjobb ajánlatot tevő Baló György-féle Írisz tévét szocialista-jobboldali összejátszással kigolyózta mindkét csatornáról. Végképp pedig akkor telt be a pohár, amikor két éve az ORTT pályázat nélkül 2012-ig meghosszabbította mindkét kereskedelmi csatorna szerződését anélkül, hogy kötelezte volna őket a törvényben előírt digitális átállásra (lásd Rákapcsolás című írásunkat), illetve hogy felemelte volna az általuk fizetendő koncessziós díjat. Tímár János SZDSZ-es delegált annak idején tett ezekre javaslatot, de társai szokás szerint lesöpörték.

Alighanem csalódni fog, aki az új struktúrától többet vár. A digitális átállásról szóló, kétharmados egyetértéssel szentesített törvénybe a nagy pártok beleszuszakolták önző elvárásaikat. Kikötötték például, hogy az első, 94 százalékos lefedettségű multiplexen a három közszolgálati tévécsatornán kívül legalább kettő, minimum négy éve működő hír- és közéleti műsort sugárzó televíziónak is helyet kell kapni. A passzust a Hír Tv-re és az ATV-re találták ki, és lám, most az ORTT adott pénzt a két kedvenc digitális átállásához is. Négy kereskedelmi tévének is lesz helye az első multiplexen, ám a még öt évig érvényes szerződéssel rendelkező RTL Klubnak és a TV2-nek nem érdeke kapkodni. Így is az egész országban foghatók, ráadásul fizetik a "régi" koncessziós díjat. Hasonló politikai alku alakítja a rádiós multiplexet: ott a három közszolgálati adó mellett a tévés risztelésből kimaradt KDNP kedvence, a Katolikus rádió kap biztos helyet.

A digitális pályázatot felügyelő eseti bizottság döntéshozatalában direktebben érvényesülnek a politikai erőviszonyok. Az ORTT-nél a kormányoldalnak és az ellenzéknek is 50-50 százalék szavazata van, az egyes oldalakat alkotó pártok delegáltjainak pedig ugyanannyit ér a voksuk, legyenek bár kicsik vagy nagyok. Az eseti bizottságban viszont mandátumarányos a képviselők szavazati ereje, a döntéshez kétharmad kell, tehát mindenképpen dűlőre kell jutnia a Fidesznek és az MSZP-nek. Egyharmadnyi szavazattal viszont blokkolni lehet a pályáztatási folyamatot. Éppen ez történik most. A Fidesz ugyanis tartja magát az említett kikötéséhez, miszerint amíg nincs megállapodás a médiatörvényről, addig nincs digitális pályázat.

Márpedig az ötpárti tárgyalásokon fényévnyire vannak egymástól az álláspontok, ezért most a képviselők azon munkálkodnak, hogy máris módosítsák a digitális átállásról szóló törvényt, egyebek közt az október végi tenderezési határidőt. Pedig néhány napja a Hírszerző című internetes újság megszellőztette, hogy Sarkady Ildikó médiapolitikai kormánybiztos alkut kötött Szalai Annamáriával, a Fidesz ORTT-tagjával a közszolgálati médiumok összevonásáról és az ORTT helyett egy új médiahatóság felállításáról. Bár a paktum létezését mindenki tagadja, lehet némi alapja a feltételezésnek. Sarkady bábáskodásával született meg a digitális átállásról szóló törvény, s az ő közreműködésével íratott ki közbeszerzési pályázatot a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) a nemzeti audiovizuális médiastratégia kidolgozására. Az elkészült anyag néhány hete olvasható is a MEH honlapján, ám minden egyes oldala fölé oda van biggyesztve, hogy az nem a kormány álláspontját tükrözi. Mindenesetre a stratégia felveti legalább az MTV és a Duna Tv, sőt akár a Magyar Rádió integrálását is egyetlen részvénytársaságba, de minimális programként is közös tulajdonosi testületet - ami akár az Országgyűlés is lehetne - képzel el föléjük. Az anyag kidolgozói a közmédiumok biztonságos finanszírozása érdekében célszerűnek tartanák az üzembentartási díj visszaállítását, s nem vetnék el a reklámok száműzésének gondolatát a közszolgálati csatornákról. Átalakítanák a médiafelügyeletet is, ám a népszerűtlen panaszbizottság gyakorlatilag reinkarnálódna a kiegyensúlyozottság felett őrködő testület és a média-ombudsman képében.

Jóllehet az ötpárti eszmecserék résztvevői foglalkoznak a tartalom, a médiahatóság, a közmédiumok és a finanszírozás kérdéseivel, a viták nem a stratégia alapján zajlanak. Pető Iván a HVG-nek elmondta, különös, hogy a tárgyalásokon nem derül ki a kormány álláspontja, Sarkady csak afféle moderátorként vesz részt rajtuk. A kormánypártok és az ellenzék elképzelései viszont az SZDSZ-es politikus szerint nagyon távol állnak egymástól. A médiatestületek pártdelegáltakkal való feltöltésének például mind az SZDSZ, mind az MSZP eltökélten véget akar vetni, az ellenzék viszont erősítené a pártbefolyást: frakciójelölteket ültetne a grémiumokba, és mandátumarányos szavazati joggal ruházná fel őket.

JAKUS IBOLYA