Gyors és tartós hiánycsökkentés: Az eredeti, 6,1 százalékos 2006-os deficitcél helyett azonnali intézkedések nélkül a hiány állítólag 11,6 százalék lenne. A már meghozott kormányzati döntések - így az adó- és járulékemelések, új adók bevezetése, a kormányzati szerkezet átalakítása, a közszféra bérköltségeinek befagyasztása, a gyógyszertámogatások mérséklése és a lakossági gázár emelése, illetve támogatásának visszafogása - hatása egész évre számolva eléri a GDP 4,5 százalékát. De mivel az év utolsó négy hónapjában lépnek életbe, erre az évre most 10,1 százalékos hiányt jósol a kormány.

A 2006 és 2009 között tervezett kiadáscsökkentés elemei: Az államháztartás kiadásai 2006-ban a GDP 51,7 százalékát érik el, ez az arány 2009-re 45,3 százalékra mérséklődik. A több mint nyolcszáz költségvetési szerv regionális összefogásával és a feleslegesnek minősített feladatok kiiktatásával a foglalkoztatottak számát 20 ezer fővel csökkentik, az önkormányzati reform keretében pénzügyi ösztönzőkkel próbálják elérni a kistérségi és regionális együttműködést, ami szintén létszám- és költségspórolással jár. A közszféra a következő két évben csak a létszámcsökkenéssel korrigált 2006-os bértömeget használhatja fel; mindezek eredményeként folyó működési kiadásai a 2005-ös GDP-arányos 18,6 százalékról 2009-re 15,2 százalékra mérséklődnek. A gázártámogatás 2007-től fokozatosan szociális alapúvá válik, évente mintegy 1,2 millió család részesülhet benne; ennek forrása az évi 70-80 milliárd forintos bányajáradék, amelyet a központi költségvetés 10-30 milliárd forinttal egészít ki.

Adók: A már meghozott módosításokon kívül 2008-tól bevezetik az ingatlanadót, ennek hatása a tervezetben még nincs számszerűsítve. Nem szűnik meg az iparűzési adó.

Nyugdíjak: 2009-től szigorodnak az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének feltételei, erősödnek a továbbdolgozást ösztönző elemek. A munkaanyag szerint 2013-tól a nyugdíjakat bruttó alapon állapítják meg, és adókötelesek lesznek.

Gyógyszertámogatás, gyógyító-megelőző ellátás: Teljes körű egészségügyi ellátásra csak a járulékfizetők lesznek jogosultak, és azok, akik helyett a járulékot az állam fizeti meg. A hálapénzt a pácienseknek az egészségügyi ellátás költségeihez történő részleges hozzájárulása váltja fel. A munkaanyag felveti a fix összegű gyógyszer-támogatási rendszer kiterjesztését, háziorvosi gyógyszerkeret bevezetését, esetleg egyéni gyógyszerkeret megállapítását.

Felsőoktatás: Az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentése, a szakakkreditáció feltételeinek szigorítása. 2007-től fejlesztési részhozzájárulás, azaz tandíj bevezetése. A költségtérítéses képzésben a valóságos költségekhez igazodó tarifa megállapítása.

A tömegközlekedés átalakítása: A tervezett sztrádaépítések bekerülnek a központi költségvetésbe. 2007-től az állam közszolgáltatási szerződést köt a vállalatokkal, kifizeti az általa megrendelt szolgáltatás ellenértékét. 53 milliárdról 100 milliárd forintra nő a vasúti személyfuvarozás, 15 milliárdról 35 milliárd forintra a BKV támogatása. 2007-ben és 2008-ban a vasúttársaságok tőkejuttatásban részesülnek. A közúti és a vasúti személyszállításban lévő párhuzamosságokat megszüntetik.