Mintha kapóra jött volna a szerb kormánynak a vasárnap esedékes montenegrói függetlenségi népszavazás: a "közös állam" - Szerbia és Montenegró Államközösség (SCG) - megőrzésének ügye jelenleg háttérbe szorítja a kellemetlen témákat. "Szerbiának és Montenegrónak együtt kell maradnia", hiszen "Európában mindenki együtt van", mondta a hét végén Vojiszlav Kostunica miniszterelnök a közös állam mellett kardoskodó erők belgrádi rendezvénye után, amelyen a szerb ortodox egyház képviselőivel együtt vett részt. A szerb kormány feje nem részletezte, milyen európai perspektívája van az államközösségnek azután, hogy az unió felfüggesztette a stabilizációs és társulási egyezményről szóló tárgyalásokat, mert Belgrád nem adta ki Ratko Mladics tábornokot, a boszniai szerbek háborús bűnök elkövetésével vádolt egykori katonai parancsnokát.

Az európai bizottság döntése után lemondott Miroljub Labusz miniszterelnök-helyettes, ám a kormányválság rövid ideig tartott, mert miniszter-párttársai nem voltak hajlandóak követni példáját. Labusz a pártelnöki posztjáról is távozni kényszerült: a liberális-technokratának tartott G17+ első embere azóta Mlagyan Dinkics pénzügyminiszter. A G17+ az őszig kész támogatni Kostunicát a jelenlegi felállásban, ám ettől függetlenül egyre több politikai tényező számol azzal, hogy az év vége előtt előrehozott parlamenti, tartományi és helyhatósági választások lesznek Szerbiában. Már csak azért is, mert a nemzetközi közösség szeretné mihamarabb - lehetőleg még az idén - lezárni Szerbia ENSZ-igazgatás alatt lévő déli tartományának, Koszovónak a végső jogállásáról szóló albán-szerb tárgyalásokat, márpedig "a szerb államiság bölcsőjének" elvesztését egyik számottevő szerb politikai erőnek sem akaródzik vállalni.

Koszovót a szerb politika a montenegrói népszavazás előtt is érvként használja, és "árulással", "az albán szeparatizmus támogatásával" vádolja Milo Gyukanovics podgoricai kormányát. Gyukanovicsékat azonban ez nem hatotta meg: a montenegrói kampány egyre hevesebb, és nem korlátozódik csupán a vitaműsorokra, az óriásplakátokra és a rímekbe szedett, gyalázkodó és átkozódó sms-ekre: a hét elején két függetlenségpárti politikus autóját gyújtották fel ismeretlen elkövetők. Előfordult, hogy kövekkel dobálták meg a függetlenségiek tüntetésére tartó autóoszlopot, és önkormányzati képviselők is összeverekedtek már politikai okokból.

A függetlenség mellett kampányoló podgoricai kormánykoalíció szerint Szerbia hátráltatja Montenegró uniós felzárkóztatását. Az ellenzék szerint viszont ha Gyukanovics veszít a népszavazáson, ez egyúttal az 1991 óta regnáló politikai elit végét is jelenti majd. Bár Gyukanovics és legfőbb ellenfele, a Szerbiával való közösség mellett érvelő Predrag Bulatovics kudarc esetére egyaránt kilátásba helyezte lemondását, egyelőre nem világos, mi lesz másnap: lehet-e a népszavazásnak olyan meggyőző eredménye, amelyet mindkét szembenálló - és egyre elszántabb - tábor zokszó nélkül elfogad. A felmérések szerint a függetlenségpárti tömb vezet ugyan, de a referendumon részt vevők 55 százaléka "igen" szavazatának megszerzése - a törvény szerint ennyi kell a függetlenség kikiáltásához - számukra is komoly kihívás, hiszen a részvétel várhatóan bőven 80 százalék fölött lesz.

Podgorica mindenesetre gyorsan reagált, amikor kiderült, hogy a szerb kormány stratégiai befektetéseket koordináló minisztériuma ingyenes vonatjegyeket biztosít azoknak, akik részt akarnak venni a népszavazáson. A montenegrói államvasút igazgatósága közölte: a kisebbik tagköztársaság határától a célállomásig mindenkivel megfizettetik a jegy árát.

MAKAI JÓZSEF / BELGRÁD