"A kisebbség helyzete nem csatlakozási feltétel" - ezt a választ adta magyar képviselők kérdéseire Olli Rehn bővítési biztos, amikor az Európai Parlament külügyi bizottságában Románia csatlakozásáról kérdezték. Magyarország ugyan már ratifikálta Románia csatlakozási szerződését, ám ennek ellenére mind a kormány, mind az európai parlamenti képviselők megpróbálták rávenni az országjelentést készítő biztost az erdélyi magyar kisebbség helyzetének megemlítésére. Fideszes képviselők még e-mail-kampányt is szerveztek, több ezer levéllel árasztva el Olli Rehn számítógépét. Április végén Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István, a magyar szocialista, illetve liberális delegációvezető közös levélben fordult a bővítési biztoshoz, kérve, hogy a magyar kisebbséggel kapcsolatos problémák kapjanak megfelelő hangsúlyt az országjelentésben. Felhívták a figyelmet az egyházi kárpótlás lassúságára, valamint a romániai magyar felsőoktatás problémáira is. Emellett szóvá tették, hogy a román parlament, többszöri ígérete ellenére, nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt. Ez utóbbi kifogás volt a magyar kormány fő csapásiránya is, hiszen az előző, tavaly októberi országjelentésben már üdvözölték az e törvény megalkotására irányuló szándékot, s ez most jó hivatkozási alap volt a magyar kezdeményezések ügyében. Olli Rehn végül csak a kisebbségi törvényre vonatkozó magyar felvetésekre volt fogékony, a jelentés szerint ugyanis az uniónak figyelemmel kell kísérni a román parlamentben megvitatás alatt álló törvényt. A jelentés nyilvánosságra hozatalát követő vitában Tabajdi, Szent-Iványi és Gál Kinga fideszes képviselő is számon kérte a bővítési biztoson, hogy nem vette figyelembe a magyar képviselők javaslatait. A szocialista delegációvezető szerint Olli Rehn kettős mércét alkalmazott, amikor olyan feltételektől tekintett el Románia esetében, amelyeket a két évvel ezelőtt csatlakozott országokon számon kértek.