A madárinfluenza elleni védekezést egy 1992-es uniós irányelv szabályozza, amelyet tavaly decemberben másik keretjogszabállyal egészítettek ki, ez utóbbit azonban a tagállamoknak - legkésőbb 2007. július végéig - még át kell ültetniük saját nemzeti jogrendszerükbe. Abban az esetben, ha a madárinfluenza baromfit fertőz meg, valamennyi szárnyast le kell ölni, s az összes tojással és az elhullott baromfival együtt azonnal meg kell semmisíteni. A betegség feltételezett lappangási ideje alatt levágott baromfiból készített hústermékeket és az akkor tojt tojásokat ugyancsak ki kell vonni a forgalomból és meg kell semmisíteni. Az érintett gazdaságot, az ott használt járműveket gondosan fertőtleníteni kell. A szóban forgó gazdaságban leghamarabb 21 nap múlva lehet ismét baromfit tartani. A nemzeti hatóságok megelőzés céljából a környező, nem fertőzött baromfitelepeken is végrehajthatják ugyanezeket az intézkedéseket.

A fertőzés helyszíne körül három kilométeres sugarú körben védőövezetet, tíz kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési övezetet kell létrehozni. A védőövezetben minden egyes baromfitenyészetet nyilvántartásba kell venni és meg kell vizsgálni, a körzetből származó szárnyashúst és tojást néhány kivételes esettől eltekintve nem lehet forgalomba hozni. Valamennyi szárnyast elkülönített helyen kell tartani, a baromfik elhelyezésére szolgáló épületek ki- és bejáratait rendszeresen fertőtleníteni kell. A védőzónában - a fő közúti és vasúti útvonalakon történő tranzitszállítás kivételével - tilos a baromfi szállítása, korlátozni, illetve ellenőrizni kell a baromfival, baromfitetemekkel és tojásokkal érintkező emberek, járművek mozgását. Tilos mindenféle baromfivásár és -kiállítás rendezése. Hasonló, de valamivel enyhébb intézkedéseket kell végrehajtani a megfigyelési körzetben is. Február derekán a tagállamok szakértőit tömörítő állandó bizottság két további úgynevezett kockázati övezet létrehozására is javaslatot tett. Az egyik a védő-, illetve az ellenőrzési zóna közvetlen környezetét foglalhatja magában, a másik pedig amolyan tágabb ütközőövezetként szolgál, és a szomszédos fertőzésmentes területekre is kiterjedhet. Sem a két kockázati övezeten belül, sem egyikből a másikba nem lehet élő baromfit, egyéb madarat, vadon élő szárnyas húsát, étkezési vagy keltetőtojást szállítani, mindezt tilos a két körzetből kivinni is; egyéb baromfitermékek tárolását és szállítását fokozott körültekintéssel kell végezni.

Ha vadon élő madáron vagy annak tetemén észlelik a madárinfluenzát, a tagállamok a fentiekhez hasonlóan a vírushordozó fellelésének helyétől számított három, illetve tíz kilométer sugarú körben védő- és megfigyelési övezetet állítanak fel. Mindkét körzetben zárt helyen kell tartani a baromfit és a befogott vadmadarakat. Tilos a szárnyasokra vadászni, madárpiacot és -kiállítást rendezni. Ezenkívül a tagállamok az Európai Bizottság jóváhagyásával további óvintézkedéseket is tehetnek. Így például Németországban, Hollandiában, Luxemburgban, Franciaországban, Dániában, Svédországban, Csehországban és Észtországban, valamint március 1-jétől Belgiumban már elrendelték a háziszárnyasok zárt helyen történő tartását. Ez alól általában csak a víziszárnyasoknál lehet kivételt tenni, de az etetésnek mindenképp zárt helyen kell történnie. Ha a járványveszély miatt a teljes baromfiállomány zárt tartását kell bevezetni, az elsőként a liba- és kacsatenyésztést teheti tönkre, mert ezek a szárnyasok tűrik a legnehezebben, ha hosszabb ideig elzárják őket természetes környezetüktől.