© AP

Mintha katasztrófafilmet forgattak volna, olyan képet mutatott a hét elején a Németország keleti-tengeri üdülőszigetére, Rügenre vezető híd, a Rügendamm és környéke. Az utakon felállított vegyszeres fertőtlenítő fürdőn keresztül araszoltak az autók, vegyvédelmi ruhás, gázálarcos-maszkos katonák permeteztek fertőtlenítőszert a szigetről kifelé vagy éppen oda befelé tartó buszok, teherautók kerekeire, sárvédőinek belső oldalára. A német hadsereg, a Bundeswehr az egyelőre 300 fős szárazföldi csapatkontingens mellett Tornado vadászgépeket is bevetett: azok kamerái a sziget felett végzett felderítő repülések során azt hivatottak kikémlelni, hol találhatóak még beteg vagy elpusztult madarak.

Vasárnap este óta Rügen szigete, valamint a szárazföld két legészakibb, a Keleti-tengerrel határos közigazgatási kerülete is hivatalosan katasztrófa sújtotta terület. Kedd délutánra Németországban száz fölé emelkedett a H5N1-vírus-fertőzéstől elpusztult madarak - többségükben hattyúk - száma. A hatóságok most a háziállatokra való átterjedést próbálják mindenáron megakadályozni. A már a múlt héten életbe léptetett, az állatok ólban tartására kötelező rendelet mellett a hét elején megkezdődött a vélhetően fertőzött, illetve fertőzésveszélynek kitett baromfiállomány irtása is: hétfőn egy nagy és négy kisebb gazdaságban összesen kétezer-ötszáz baromfi kényszervágását és megsemmisítését rendelték el.

A baromfiak "kijárási tilalmát" vasárnap éjféltől egész Ausztriában is bevezették, miután a stájerországi Mellach után Alsó-Ausztriában és Bécsben is H5N1-vírussal fertőzött madártetemet találtak. Az állatok ólakban tartása egyelőre április 30-áig kötelező, tudatta Maria Rauch-Kallat egészségügyi miniszter. Az uniós előírásoknak megfelelően a fertőző gócok epicentrumától számított három kilométeres körzetben betiltották az élő baromfival és hústermékkel való kereskedést, tíz kilométeres körzetekben pedig csak hivatalos állatorvosi ellenőrzést követően engedélyezik az értékesítést.

A baromfiállomány zárt tartását Franciaország egész területén már a betegség európai megjelenésekor elrendelték a hatóságok, jóllehet eddig csak egy biztosan H5N1-vírussal fertőzött vadkacsatetemet találtak Lyon környékén. Emellett Párizs a három legveszélyeztetettebb megyében a karantént nehezen viselő libák és kacsák, mintegy 900 ezer baromfi védőoltását tervezi. A hollandok által is támogatott francia kezdeményezésről azonban megoszlottak a vélemények az uniós agrárminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán. Jó néhány tagállam - köztük például Ausztria, Dánia, Magyarország, Németország és Portugália - egyelőre indokolatlannak tartotta a védőoltást, hiszen ily módon bevinnék a vírust az állományba. Az oltás ellenzői gazdasági érveket is hangoztattak: az eljárás meglehetősen költséges, ráadásul a kívánttal éppen ellentétes hatást érhet el, mert az EU exportpiacain olyan látszatot kelthet, mintha a betegség már felütötte volna a fejét az európai baromfiállományban.

Noha a baromfiállományt hétfőig sikerült elszigetelni a betegségtől, az unió tagállamaiban már így is súlyos gazdasági következményei vannak a madárinfluenza terjedésének, pontosabban a fogyasztókon úrrá lett pániknak. Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban 40-70 százalékkal esett vissza a baromfitermékek értékesítése, de Franciaországban is érezhetők már a veszteségek: az 50 ezer alkalmazottat foglalkoztató, évi 6 milliárd eurós árbevételt produkáló ágazat forgalma az utóbbi egy hét alatt 25 százalékkal csökkent. A jelentős baromfitenyésztő szektorral rendelkező tagállamok ezért külön támogatást szeretnének nyújtani a közvetett veszteségeket elkönyvelő baromfitermelőknek és -forgalmazóknak.

Csakhogy a közösségi jogszabályok ezt nem engedik meg: a baromfihús és a tojás esetében a belső piacon tilos a közvetlen intervenció, illetve támogatás, de olyan különleges felvásárlási klauzula sem létezik, mint amilyet annak idején a marhahúspiacon vezettek be a Creutzfeld-Jacob-kór nagy-britanniai kitörése nyomán. Egy 1990-es állat-egészségügyi kiadásokról szóló tanácsi határozat ugyanakkor kimondja, hogy a baromfi levágása és megsemmisítése, a gazdaságok és berendezések fertőtlenítése, továbbá a szennyezett termékek és takarmány megsemmisítése miatt keletkezett kár 50 százalékát uniós forrásból téríthetik meg a tulajdonosnak. Az Európai Bizottság (EB) növelheti az exporttámogatást, amit már meg is tett a bontott csirke, a naposcsibe és a keltetendő tojás esetében. Másfelől a tagállamok nemzeti költségvetésükből háromévente háromezer eurós támogatást adhatnak az érintett gazdaságoknak. Ennél többet azonban csak akkor, ha bevételeik bizonyíthatóan legalább 30 százalékkal zuhantak, és ennek közvetlen oka a madárinfluenza. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos emlékeztette a minisztereket, hogy a fentieken túlmenő "különleges piactámogatási intézkedéseket" csak akkor hozhat az EB, ha a madárinfluenza elleni lépések súlyos zavarokat okoznak a piacon, ám erről szerinte egyelőre nincs szó. Az uniós agrárminiszterek mindazonáltal felkérték az EB-t, keressen megoldást, milyen módon lehetne mégis megsegíteni a kereskedelmi korlátozások és a fogyasztás visszaesése miatt közvetett veszteségeket elszenvedő baromfitermelőket. Olaszország viszont máris tettekre szánta magát: az ágazat összeomlásától tartó római kormány egy 100 millió eurós intézkedéscsomagot dolgozott ki, amelyet a múlt hét végén sikerült elfogadtatnia a mezőgazdaság nemzeti szintű piacvédő támogatását egyébként tiltó EU-val.

Miután az állat-egészségügyi intézkedéseket már korábban szigorította az EU (lásd Közösségi regula című írásunkat), a hétfői miniszteri tanács az unió külső határainak védelmére, a harmadik országokból beutazók fokozott ellenőrzésére helyezte a hangsúlyt. Az EB megvizsgálja egy olyan árunyilatkozat bevezetésének a lehetőségét, amelynek kitöltésével minden harmadik országból érkező utas büntetőjogi felelősséget vállalna azért, hogy nem hoz be az unió területére fertőzött élelmiszert vagy madártollat. A miniszterek sürgették azt is, hogy az EB erősítse az együttműködést azoknak a harmadik országoknak a hatóságaival, amelyek gócpontjaivá váltak a megbetegedésnek. Természetesen a szárnyastermékek importjának már tavaly elrendelt korlátozása továbbra is érvényben marad, sőt a minap az EB a kezeletlen madártoll behozatalát is megtiltotta harmadik országokból. Előzőleg, még januárban a költöző madarak vonulási idejének végéig, azaz késő tavaszig meghosszabbították a vadmadarak kereskedelmi célú importjának tilalmát és a háziállatként tartott vadmadarak behozatalával kapcsolatos korlátozásokat is.

Még kaotikusabbak az állapotok az EU-n kívüli országokban. Romániában 26 településen találtak fertőző gócokat. A betegség közeledik a nyugati határhoz, s már délen, Dolj megyében is felbukkant. A madárinfluenza elleni védekezéshez az EU is ígért pénzt, de konkrét támogatás - 500 ezer dollár, valamint fertőtlenítőeszközök - csak az USAID-től érkezett. A felvilágosító kampány ellenére a lakosság bepánikolt, s máris felére csökkentek a szárnyashúseladások az országban, ami eddig, az ágazat számításai szerint, körülbelül 33 millió eurónyi veszteséget okozott, a feldolgozóipar raktárai pedig megteltek eladhatatlan áruval. A készletek csökkentésére és a brazil, amerikai csirkecombdömping megfékezésére Bukarest a múlt héten - augusztusig - 45-ről 75 százalékra emelte az importszárnyasra kivetett védővámot.

Oroszországban az utóbbi hónapokban már több mint egymillió szárnyas pusztult el a betegség, illetve a kényszervágás következtében. A hatóságok a jelek szerint rászánták magukat az állatok beoltására. Moszkvai közlések szerint a napokban megkezdik a már kifejlesztett szérummal a próbaoltást, és ha a kísérletek sikeresnek bizonyulnak, áprilisban megindulhat a madárállomány tömeges beoltása. Az oltás mellett a vonuló vadmadarak vadászatának megtiltásával, illetve a fertőzött területek karantén alá vonásával igyekeznek megakadályozni a betegség továbbterjedését. A hatóságok ugyan kötelezettséget vállaltak a gazdák kárainak megtérítésére, ám az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a baromfitulajdonosok a piacinál alacsonyabb árat kapnak a leölt állatokért.