Többnyire megtartották fogadalmukat a kormánypárti képviselők, és nem adtak be olyan javaslatokat, amelyekkel az államháztartás hiányát növelték volna. Amit mégis benyújtottak, azt az egyes tárcák illetékeseivel történt szigorú egyeztetések során csokrokba gyűjtötték. Így adta áldását a kormány arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogramra jövőre a tervezett 9,6 milliárd forintnál több, 10,1 milliárd forint jusson, ám egyúttal ugyanennyivel megnövelte a kulturális járulékból várható bevétel összegét is; mi több, szigorúan megkötötte, hogy csak annyit lehet költeni, amennyi abból befolyik. Az eredetileg jobbára Pető Iván szabaddemokrata politikushoz köthető, kulturális témájú módosítók közül e csomag részeként az is átment, hogy egyes, jellemzően alapítványi vagy egyesületi formában alkotó művészeti csoportosulások - például a Dohnányi Archívum, az Experidance táncegyüttes, a Markó Iván vezette Magyar Fesztivál Balett és mások - támogatására jusson összesen 190 millió forint, az Erzsébet téri Volán-pályaudvar épületében a működését megkezdő Design Terminál Kht. költségeire pedig 100 millió. Továbbá a Szépművészeti Múzeum is kapjon 50 milliót alapítása 100. évfordulójának megünneplésére. A Magyar-Román Gozsdu Közalapítvány szintén csak módosító indítvánnyal jut hozzá ahhoz a 247,5 millió forinthoz, amely a Gozsdu udvarban való elhelyezésére szolgál - erről októberben döntött a kormány. Az épített kulturális értékek védelmére hivatott Nemzeti Örökség Programra 200 millió forint helyett 260 milliót, a Kárpát-medencében pedig hasonló célokra nulla helyett 45 milliót lehet költeni.

Pető Iván, Horn Gábor és Kuncze Gábor © Horváth Szabolcs

Az ilyen jellegű kiadásnövelő korrekciók forrása többnyire az általános tartalék, illetve egyes bevételi előirányzatok megemelése - különösebb indoklás nélkül. Így állt össze az a szociális-oktatási csomag is, amelyért a szocialista Farkas Imre és Jauernik István éppúgy kardoskodott, mint a szabaddemokrata Béki Gabriella, Gulyás József és megannyi ellenzéki képviselő. Ezek összegyúrása során például az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a hajléktalanok nappali intézményi ellátásának normatívája 191 ezer forintról 197 ezerre, a fogyatékosoké 418 ezerről 465 100 forintra nőtt; az előbbi csaknem, az utóbbi pedig pontosan beállt az idei szintre. Más - köztük gyermekvédelmi - normatívák korrekciójával együtt a hajléktalanok átmeneti intézményei 518 100 forintos egy főre jutó támogatás helyett a 2005-össel megegyező, 548 ezer forintra számíthatnak. Ugyanakkor az emelt szintű - tehát egyszeri belépési díjjal és a nyugdíj legfeljebb 80 százaléka befizetésével megvásárolható - bentlakásos idősotthoni ellátás támogatása 615 ezer forintra csökken a tavalyi 769 200 forintról, igaz, a tervezetben még 447 ezer forint szerepelt (HVG, 2005. november 26.).

Az alapfokú művészeti oktatás normatíváját január 1-jétől drasztikusan csökkentette volna a kormány, ám a tanév végéig mégis megmarad a 105 ezer forintos fejenkénti támogatás. A képző-, ipar- és táncművészeti, szín- és bábművészeti területek normatívája jövőre szintén változatlan, a beterjesztett 40 ezer forint helyett 59 ezer lesz. Az pedig csak a keddi szavazáskor dőlt el, hogy erre a következő félévben is számíthatnak az intézmények, mert a kormány július 1-je után egy kalapból állta volna a művészeti oktatás cechjét, mégpedig - az oktatás minőségétől függően - differenciáltan elosztva. Ezt azonban a képviselők megfúrták. A nem magyar nyelven folyó tanításhoz a kiegészítő hozzájárulás - beleértve a roma kisebbségi oktatást is - normatívája 41 ezer helyett 45 ezer forint, a nemzetiségi és két tannyelvűéhez pedig 61 500 forint helyett 71 500 forint lesz.

Egyes támogatási címek megváltoztatása - összevonása vagy épp szétbontása - miatt a szociális és oktatási normatívák az ideivel olykor nehezen hasonlíthatók össze, ám a módosító javaslatok után is biztosra vehető, hogy egyik sem fog nőni. Ugyanakkor a Magyar Távirati Iroda 116,8 millió forintos pluszpénzt kap a választásokkal kapcsolatos költségei támogatására, a társadalombiztosítási (tb) ellenőrző testületek működésére pedig csaknem 140 millió forint jut. Ezek létrehozása, azaz a tb-alapok társadalmi felügyeletének visszaállítása még Medgyessy Péter miniszterelnöki programjában szerepelt, ám a kilenctagú Egészségbiztosítási és a 11 fős Nyugdíj-biztosítási Ellenőrző Testület tagjai - akik a munkaadókat, a szak- és egyes érdek-képviseleti szervezeteket képviselik - csak a minap kapták meg három évre szóló megbízólevelüket Szili Katalintól, az Országgyűlés elnökétől.

Csupán néhány képviselőnek sikerült érvényesítenie akaratát a kormányzati szándékkal szemben a keddi voksoláskor. Például Schvarcz Tibornak, az MSZP vezető egészségpolitikusának, akinek javaslatára tovább apasztották a bíróságok és az ügyészség amúgy is megnyirbált kasszáját a Magyar Koraszülött Mentők Alapítványa és a Magyar Vöröskereszt javára. Béki Gabriella elérte, hogy bővüljön azok köre, akik méltányossági alapon özvegyi nyugdíjat igényelhetnek, Gulyás József javaslatára pedig a képviselők 1,75 milliárd forintot csoportosítottak át az EU-támogatások intézményrendszere fejlesztésére szánt kasszából az ötszáz főnél kisebb települések támogatására. A módosító indítványok csaknem 90 százalékát legyártó ellenzéki politikusok pedig legfeljebb azzal vigasztalódhattak, hogy egy-egy kósza javaslatuk beépült az elfogadott kormánypárti indítványokba.