Komoly érvágással fenyegeti az új EU-tagországok, köztük Magyarország államháztartását az unió soros elnökségét ellátó brit kormány hétéves pénzügyi tervre vonatkozó legfrissebb javaslata, melynek részleteit keddi lapzártánkkor is homály fedte. Az elképzelést Tony Blair brit miniszterelnök próbálja meg elfogadtatni előbb csütörtökön Tallinnban a három balti állam, majd pénteken Budapesten a visegrádi négyek vezetőivel. A december 15-16-ai EU-csúcs előtt alig tíz nappal a külügyminiszteri tanács elé terjesztendő brit ajánlat 2007-2013 között állítólag mintegy 10 százalékkal csökkentené a legfejletlenebb, elsősorban az új tagállamoknak szánt felzárkóztatási (strukturális és kohéziós alapokból juttatott) támogatásokat. Nem világos azonban, hogy a britek az unión belül kényszerűen liberálisabb gazdaságpolitikájuk miatt amolyan természetes szövetségeseiknek tartott közép- és kelet-európai partnereik számára mivel édesítenék meg a keserű pirulát. Az Európai Bizottság szóvivője mindenesetre hétfőn bírálta a briteket, amiért a leginkább segítségre szoruló országokra hárítanák a legnagyobb terhet.

Az Európai Tanács júniusi ülésén a luxemburgi elnökség által benyújtott csomagban szereplő 871,5 milliárd euróról 850 milliárd alá faragnák le a kiadásokat, ami az EU összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százaléka, szemben az utolsó luxemburgi kompromisszumban leírt 1,06 százalékkal. Hasonló megtakarítást csak az uniós büdzsé mezőgazdasági fejezetének megnyirbálásával lehetett volna elérni. Ez a brit szándék azonban nem csupán a közös agrárpolitika legfőbb haszonélvezőjének számító Franciaországból váltott ki heves ellenállást: Párizs mögött felsorakoztak a jelentős mezőgazdasági szektorral rendelkező új tagállamok is, amelyek az agrárkifizetések nagyságában csak a szóban forgó hétéves pénzügyi terv utolsó évében érik be a régieket.

Az utolsó pillanatban felkínált alkuval az elnökségük soványka mérlegét javítani igyekvő britek mintha az új tagállamok azon félelmét akarnák kihasználni, hogy a hétéves pénzügyi tervről folyó tárgyalások kifutnak az időből, ezért egyezség híján a 2006-os büdzsét görgetnék tovább 2007-re, komoly felzárkóztatási és vidékfejlesztési forrásoktól fosztva meg az újonnan csatlakozottakat. Ez utóbbiak kormányai idáig azt hangoztatták, hogy nekik a legrosszabb kompromisszum is jobb annál, mintha egyáltalán nem születik megállapodás. Londonban felemlegetik azt is, hogy júniusban hat új tagállam, köztük Magyarország, felvetette: a megegyezés érdekében akár azt is fontolóra vennék, milyen nekik beígért felzárkóztatási támogatásokról tudnának lemondani. Igaz, mint akkor a magyar miniszterelnök is hangsúlyozta, ez a gáláns felajánlás csak arra az egyszeri alkalomra szólt. Baráth Etele tárca nélküli miniszter kedden Brüsszelben elvileg nem zárt ki további engedményeket, de leszögezte: abban a formában, ahogy kiszivárogtatták, a brit javaslat elfogadhatatlan. Magyarország összesen mintegy 2 milliárd eurótól esne el.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL