A magyar parlament egy hónappal ezelőtt az elsők között, 97 százalékos többséggel adta áldását Románia és Bulgária európai uniós csatlakozására. Ha népszavazásra kellett volna bocsátani a kérdést, már korántsem születne ilyen egyhangú és pozitív eredmény: a magyaroknak csak kétharmada támogatja a két ország EU-s tagságát - derül ki a Medián október közepén 1200 fő személyes megkérdezésével készített felméréséből. Hozzá kell viszont tenni azt is, hogy az év eleji adatokhoz képest Románia belépését most jóval többen fogadják megelégedéssel: februárban még közel annyian helyeselték felvételét a közösségbe, mint ahányan Törökország tagságát támogatták. Románia belépésének megítélésében egyébként annak ellenére, hogy ezzel megszűnnek a határok a romániai és az anyaországi magyarok között a jobboldali szavazók véleménye nem különbözik a kormánypártiakétól.

A közvélemény favoritja a belépéshez, illetve a tárgyalások megkezdéséhez legközelebb álló négy ország közül Horvátország. Február óta jócskán csökkent, de még így is 80 százalék körül van a támogatók aránya.

HVG

A lakosság alig több mint fele hallott arról, hogy a parlament szeptember végén megszavazta Románia EU-tagságát, a döntést helyeslők aránya pedig csak egy kicsivel haladja meg a 60 százalékot. Hogy a magyar külpolitika számára az egyik legfontosabb ország, Románia megítélésében nehéz egyértelmű kijelentéseket tenni, az egyebek között azon is látszik, hogy az ország felvételét igenlők közül minden tizedik nem tartotta helyesnek a parlamenti döntést. A Románia tagságát elutasítók esetében pedig tíz megkérdezettből heten hivatkoztak arra, hogy csak akkor kellene keleti szomszédunkat beengedni a "klubba", ha biztosítja az ott élő magyarok autonómiáját, tízből hárman viszont autonómia ide vagy oda, bezárnák előtte a kapukat. A teljes népességben egyébként hasonló arányok születtek ebben a kérdésben: tízből hatan tartották volna fontosnak az autonómiát feltételező kitételt, tízből hárman pedig nem kívánták ezt Románia belépéséhez.

HVG

Az elmúlt hetekben meglepetést - egyes jobboldali körökben megütközést - keltett, hogy a Fidesz az erősen nemzeti, a határon túliak érdekét középpontba állító retorika ellenére a parlamentben simán megszavazta Románia csatlakozását, kisebbségi autonómiára való hivatkozás nélkül. A lakosság viszont nem csinál ebből ekkora gondot: mindössze minden negyedik megkérdezett vélekedett úgy, hogy a Fidesz-frakció igenlő szavazatai ellentmondanak a párt prominensei által tett korábbi nyilatkozatoknak, míg kétszer ennyien vannak, akik nem látnak benne ellentmondást. A két parlamenti oldal támogatói eltérően ítélik meg a dolgot: az ellenzékiek háromnegyede, a kormánypártiaknak viszont csak az egyharmada mondta, hogy nem lát kivetnivalót a fideszesek viselkedésében.

BAKONYI ESZTER