Folyamatosan erősödik a magyar valuta az euróhoz képest, a múlt hét végén, illetve keddi lapzártánkkor már 244 forint alatt kereskedtek az euróval a bankközi piacon. A legjellemzőbb minősítés az árfolyamra mégis az, hogy stabil, hiszen az elmúlt másfél évben mindig 241 és 255 forint között mozgott egy euró ára, és ez a 6 százalékos tartomány alig haladja meg a közös pénz ugyanez időszak alatt svájci frankban mért 5 százalékos mozgását. Márpedig az utóbbi devizapár stabilitása szinte legendás, messze elmarad például az angol font közel 10 százalékos, vagy a dollár 15 százalékos mozgásától.

A forint erősödése természetesen együtt járt a kamatok csökkenésével, mondhatni annak a következménye. A rövid lejáratú állampapírok hozama a tavaly szeptemberi 11 százalékról 6,3 százalékra csökkent, jóval alacsonyabbra az egy évvel ezelőtt prognosztizáltnál. Az állampapír pedig csökkenő piaci kamatszint mellett igazán jó befektetés, mivel ilyenkor komoly árfolyamnyereséget zsebelhetnek be a - zömmel külföldi - befektetők. Akik ráadásul a részvénybefektetéseikhez szükséges forintmennyiséget is devizaeladásból teremtik elő, magasan tartva az árfolyamot.

Bár az elemzők folyamatos rizikónak tartják az államháztartás és a fizetési mérleg hiányát, több oka is van annak, hogy senki nem akar szabadulni magyar befektetéseitől. Magyarország csatlakozása az euróövezethez legkorábban 2010-re várható, így az euróét meghaladó forintkamatszint már évek óta az egyik legszebb hozománya a magyarországi állampapír-befektetéseknek. Az is erősíti a forintot, hogy megállíthatatlanul nő a lakosság és a vállalatok devizában való eladósodása. Bár hivatalos fórumokon az MNB többször veszélyesnek minősítette a lakosság devizahitel-felvételeinek jelentős bővülését, úgy tűnik, ebből a buliból az állam sem akar kimaradni. A tavaly szeptembertől idén májusig terjedő időszakban az államadósság forintban fennálló része csupán egy százalékkal, kevesebb mint 10 milliárd forinttal nőtt, devizában viszont 35 százalékkal, ezermilliárd forinttal. A magyar kormány természetesen a devizahiteleket is forintban költi el, így devizaeladásai szintén hozzájárulnak a hazai valuta felértékelődéséhez. Ráadásképpen a külföldiek ez idő alatt közel 300 milliárd forinttal növelték államkötvény-állományukat. Mivel a kibocsátott mennyiség csak 100 milliárd forinttal nőtt, elmondható, hogy viszonylag kevés a magyar állampapír, melyeket a befektetők egyre alacsonyabb hozammal (magasabb árfolyamon) hajlandóak megvásárolni. A tervek szerint egyébként az Állami Autópályakezelő Rt. a következő években több mint 1000 milliárd forintnyi devizahitelt vesz fel, melyet természetesen szintén forintra váltanak a beruházások megvalósításához.

Bár pontos adatok nincsenek, a dollár idei, 15 százalékos erősödése az exportőrcégeket is kockázatuk fedezésére - tehát határidős devizaeladásra - ösztönözte. Összességében így a vállalatok, a magyar állam, a külföldi részvény- és állampapír-befektetők egy év alatt több mint ezermilliárd forintot vásároltak a devizapiacon, tehát az erősödés szinte természetes. (A határidős forintügyletekről lásd cikkünket a 85. oldalon.)

A kérdés azonban az, hogy a 21 ezer pont felett álló BUX index, valamint a 10 éves állampapíroknak a hasonló német eurókötvényekhez képest jelentősen - egy év alatt 5,5-ről 2,5 százalékpontra - lecsökkent felára mikor készteti profitrealizálásra a külföldieket. Hiszen, mint legutóbb 2003 januárjában láttuk, akár egyetlen nap alatt is eurómilliárdokat képesek megmozdítani, és az államnak is törlesztenie kell egyszer.

SZÁNTÓ D. ANDRÁS