Az áttörés úttörői
Bár az csak hónapok vagy akár évek múlva derül ki, hogy az IRA betartja-e múlt csütörtöki leszerelési ígéretét, az már...
Bár az csak hónapok vagy akár évek múlva derül ki, hogy az IRA betartja-e múlt csütörtöki leszerelési ígéretét, az már most biztosra vehető, hogy két ember mindent meg fog tenni a siker érdekében. Elemzések szerint ugyanis a gerillaszervezet politikai szárnyának tartott párt, a Sinn Féin elnöke, Gerry Adams és második embere, Martin McGuinness sokéves munkája érett be a megbékélési nyilatkozattal.
A most 57 éves egykori bárpincér Adams az elsők között ismerte fel, hogy az 1969-ben megindított terrorkampányban aligha arathatnak győzelmet. A nála két évvel fiatalabb McGuinness-szel együtt már 1972-ben titokban - igaz, minden eredmény nélkül - kapcsolatba lépett a brit kormány képviselőivel és az észak-írországi katolikusok akkori első számú politikusával, a brit uralmat ugyancsak ellenző Szociáldemokrata és Munkáspárt (SDLP) későbbi elnökével, John Hume-mal, pozícióik azonban csak az 1980-as években szilárdultak meg a köztársaságpárti erőkben. 1981-ben, az IRA 10 bebörtönzött tagjának halálos végű éhségsztrájkját ugyanis olyan tömeges támogatás kísérte, amely meggyőzte őket arról, hogy a politikai küzdelem reális alternatívája lehet az erőszaknak. Ekkor nőtt meg a kezdetben csak amolyan propagandaszervként működő Sinn Féin jelentősége, és Adamsék vértelen puccsal kiszorították az IRA vezetéséből a "régi kádereket", kisebbé, összefogottabbá, kevésbé sebezhetővé tették a szervezetet.
A politikai megoldás valós lehetősége az 1990-es években csillant fel, amikor Bill Clinton amerikai elnök is bekapcsolódott a rendezési erőfeszítésekbe. Adams és McGuinness elfogadtatta az IRA vezetőivel az 1994-es, majd az 1997-es tűzszünetet, és - már a brit, illetve az ír miniszterelnök számára is szalonképes tárgyalópartnerként - tető alá hozták a nagypénteki megállapodást. Eközben a Sinn Féin 2 százalékos támogatottságú tömörülésből a második legnagyobb észak-írországi párttá vált.
Azt, hogy szoros kapcsolatban áll az IRA-val, a két politikus szinte mindvégig igyekezett titokban tartani. Adams például máig tagadja, hogy valaha is tagja lett volna a terrorista szervezetnek, pedig - mint a The Times brit napilap írja - a feltételezések szerint 1977-ben annak vezérkarát irányította, McGuinness pedig csak 2001-ben ismerte el, hogy 1972-ben, a londonderryi "véres vasárnap" idején az IRA helyi szervezetének második embere volt. Valószínűleg még a közelmúltban is részt vettek az IRA katonai tanácsának a munkájában. Legalábbis a múlt héten Michael McDowell ír igazságügy-miniszter közölte, tudomása szerint Adams és McGuinness - Martin Ferrisszel, az ír parlament képviselőjével együtt - nem sokkal a múlt csütörtöki megbékélési nyilatkozat közzététele előtt távozott e testületből, ám ők tagadják, hogy valaha is a tanács tagjai lettek volna.