Az ősellenség
Tanulói önvédelmi reflex, durva diákcsíny vagy politikai indítékú bűncselekmény áll az érettségi botrány hátterében?
Tanulói önvédelmi reflex, durva diákcsíny vagy politikai indítékú bűncselekmény áll az érettségi botrány hátterében? Ezekre a kérdésekre is választ kell majd adnia az érettségi tételek kiszivárogtatása ügyében indult nyomozásnak, de Magyar Bálint oktatási miniszter már megelőlegezte, hogy szerinte az utóbbiról van szó. Tény, az ellenzéknek komoly érdeke fűződik a szabaddemokrata miniszter megbuktatásához, akinek a levadászására több kísérlet is indult 2002 óta. Feje mindenképpen komoly trófeának számít a jobboldalon, amit az is jelez, hogy 22 interpellációval a parlamentben ő az egyik legtöbbször a szőnyeg szélére állított miniszter (csupán Lamperth Mónikát interpellálták ennél többször).
Az ellenzék kezdetben még csak általánosságban támadta a tárcát, elfogadhatatlannak tartva, hogy az oktatásügy liberális felségterület legyen. Azt pedig, hogy a miniszteri széket ugyanaz a személy foglalja el, aki 1996 és 1998 között is vezette a tárcát, egyenesen provokációnak vették. Már az új parlamenti ciklus első napjaiban hatalmas erők mozdultak meg a minisztérium intézkedéseinek kikezdésére. Bírálatok érték Magyart azért, mert hivatalba lépése után számos ponton az 1998-as "polgári" kormányzás előtti állapothoz módosíttatta vissza a közoktatásról szóló törvényt. "Kiszervezte" a miniszter irányítása alól az Országos Köznevelési Tanácsot, az oktatási jogok biztosát, mondván, vissza kell hozni a rendszerbe azokat a fékeket, amelyek a mindenkori miniszter hatalmát korlátozzák. Még hevesebb ellenzéki tiltakozást váltott ki, hogy a tárca megszüntette a kerettantervek kötelező jellegét, amivel a bírálók szerint "a lovak közé dobták a gyeplőt", s ami hosszabb távon anarchiához, az iskolarendszer teljes széteséséhez vezet. Folyamatos ellenzéki kritikák érték a stresszmentes iskolarendszer megteremtését célzó minisztériumi kezdeményezéseket is, például a diákok tanulási terheinek a lexikális tudás követelményének csökkentésével együtt járó mérséklését.
A szakmapolitikai kérdésekben kirobbant viták 2003-ra kiegészültek a miniszter személye elleni támadásokkal. Magyar Bálint lemondását követelte az ellenzék, amikor a tárcánál különböző visszaélés- és összeférhetetlenség-gyanús ügyekre derült fény, például amikor a minisztérium egy testre szabott tender kiírásával behozhatatlan előnybe hozta a Sulinet-pályázaton a MatávCom-Elender párost, amiért a Közbeszerzési Döntőbizottság is elmarasztalta. Leginkább akkor ingott a miniszteri szék Magyar alatt, amikor az ellenzéki sajtó azt is föltárta: a Sulinet-tendert szabálytalan körülmények között elnyerő Elender Kft. balatoni üdüléssel ajándékozta meg a minisztérium több magas beosztású tisztségviselőjét (HVG, 2003. május 31.). A tárca egyik helyettes államtitkára pedig baráti szálakon keresztül kötődött a minisztérium egyik háttérintézménye informatikai pályázatán győztes cég vezetőjéhez, akivel együtt utazott a Bajnokok Ligája manchesteri döntőjére (HVG, 2003. június 6.).
Magyar sorra megvált a magukat megégető munkatársaitól, miközben kivédte, túlélte a közvetlenül ellene indított támadásokat. Például azt a kifogást, hogy a tárcájával üzleti kapcsolatban álló Cisco Systems cég költségén utazott az Egyesült Államokba. Hiába "kóstolgatta" az ellenzék a parlamentben összeférhetetlenségi és mentelmi eljárással, nem bizonyosodott be az a vád, mely szerint a kedvezményes lakáshitelek tervezett szűkítéséről szerzett bennfentes információk birtokában vett fel 30 millió forint hitelt új, budaligeti otthona megvásárlásához (HVG, 2003. június 28.).
Az ellenzék politikai támadásai mellett a miniszter többször került civil bírálatok kereszttüzébe is. Mint az egyházi iskolák támogatása lefaragásának legelszántabb harcosa, számos diák- és szülői szervezet tüntetett ellene például tavaly (HVG, 2004. december 18.). Rovására írják azt is, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemről homoszexualitásának vállalása miatt kizárt diák ügyében azt az álláspontot képviselte: az iskola megsértette az alkotmányt és az esélyegyenlőségi törvényt.
A miniszter esetleges közeli lemondásának-lemondatásának mindazonáltal stratégiai jelentősége van. A parlament asztalán fekszik ugyanis az ellenzék és több szakmai szervezet által hevesen bírált felsőoktatási törvény tervezete. A május 23-án végszavazásra kerülő jogszabály alapvetően rendezné át a terület képzési, irányítási rendszerét, ami számos csoport érdekeit sérti (HVG, 2005. április 30.).
DOBSZAY JÁNOS