Nagyszlalom
Igencsak bonyolult manőverekbe lavírozta magát a kormány, hogy a 2003 decemberében elfogadott sztrádatörvényt a 2005.
Igencsak bonyolult manőverekbe lavírozta magát a kormány, hogy a 2003 decemberében elfogadott sztrádatörvényt a 2005. évi költségvetési törvénnyel összehangolja. Ez csak a gyorsforgalmiút-hálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály múlt heti módosításával sikerült, mellyel a 2004-ben átadott pályaszakaszok építésére, a továbbiak előkészítésére a Nemzeti Autópálya Rt.-nek (NA) folyósított 137 milliárd forintot utólag visszafizetendő állami támogatásnak minősítették. Azt a kabinet cáfolta ugyan, hogy a sietős módosítást elsősorban a büdzsé vártnál rosszabb helyzete indokolta volna - az előrejelzések szerint az első negyedévben az államháztartás hiánya megközelítheti az egész évre tervezett deficit 50 százalékát -, azért mégiscsak nagy kő eshetett le a Pénzügyminisztérium (PM) "szívéről". A változtatás ugyanis lehetővé tette, hogy az NA legkésőbb március 31-éig be is fizesse az ominózus 137 milliárd forintot, amit a PM a költségvetési törvényben még az autópálya-beruházások tervezett "koncessziósításából" származó bevételként tüntetett fel.
Utóbbiból nem lett semmi, sőt átmenetileg az NA Rt. fizeti a sztrádaépítés számláit is; s eme kötelezettségekre gyors egymásutánban két hitelt vett fel. Múlt pénteken a CIB Bank Rt. vezette héttagú bankkonzorciumtól 125 milliárd forintot kapott, míg egy héttel korábban a Magyar Fejlesztési Bank Rt. adott neki 158 milliárd forint kölcsönt. Miután a kereskedelmi banki hitelhez az államnak garanciát kellett nyújtania, muszáj volt korrigálni a 2005. évi költségvetési törvényt is: az Országgyűlés 100 milliárd forinttal megemelte az állami kezességvállalás idei 125 milliárd forintos plafonját.
A többszöri toldozgatás-foldozgatás után ma már szinte rá sem lehet ismerni a sztrádaprogram alig több mint egy évvel korábban született finanszírozási koncepciójára. Abban eredetileg három forrás szerepelt a 2005 és 2007 között megépíteni tervezett 431 kilométernyi gyorsforgalmi útra, nevezetesen hogy a pénz a magántőke bevonásából, az uniós alapokból és a büdzséből jön majd össze. Tavaly őszre azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a sztrádaberuházásokhoz csak 2007-től lehet uniós forrásokra számítani, így a PM a költségvetés tehermentesítése érdekében új ötlettel rukkolt elő. Az elképzelések szerint a megépítendő szakaszokat, sőt a szerződések átalakításával a tavaly év végére már elkészült és ideiglenesen átadott pályákat is koncesszióba adták volna a kivitelező cégeknek (HVG, 2004. október 9.). A konstrukciót ppp (private public partnership), azaz a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló formában képzelte a kormány, amelynek előnye, hogy a beruházás nem növeli az államháztartás deficitjét, miután az EU statisztikai hivatala, az Eurostat a ppp keretében megvalósult fejlesztések összegét nem "írja hozzá" az államháztartási kiadásokhoz. A PM már az új módira bazírozva a gyorsforgalmi utak építésére szánt 237 milliárd forintból 200 milliárdot nyomban ki is húzott a 2005. évi büdzsé tervezetéből, a tavaly kifizetett 137 milliárd forintot pedig bevételként szerepeltette. Ezt az összeget a tárca reményei szerint a magánbefektetők térítették volna meg a büdzsének.
Még meg sem száradt azonban a tinta a költségvetési törvényen, amikor 2005 elején újabb változattal állt elő a PM. Az idén februárban kormányhatározatba foglalt javaslat szerint a finanszírozásba mégsem vonják be a magánbefektetőket, hanem az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) kezében összpontosul a sztrádaépítés irányítása, a finanszírozás megszervezésével együtt. Ez utóbbit az ÁAK-nak - melynek elnöki posztját a múlt héten Csepi Lajos egykori ÁVÜ-vezér foglalta el - több mint 400 milliárd forint hitel felvételével vagy kötvénykibocsátással kell majd megoldania. Az indoklás szerint az állam kedvezőbb kondíciókkal vehet fel hitelt, így olcsóbban építhetők meg a sztrádák, ráadásul továbbra is állami kézben marad a beruházás, így a tempót a kormány diktálhatja. A PM szerint ez a modell sem terheli a büdzsét. Az ÁAK ugyanis - szemben az NA-val - az uniós szabályok szerint magántársaságnak minősíthető, miután bevételei 50 százalékát autópálya-matricák értékesítéséből, azaz a piacról szerzi be, az új szakaszok után pedig az állam rendelkezésre állási díjat fizet majd, ami szintén piaci bevételnek minősül. Csakhogy újabb bökkenőként kiderült, az ÁAK hitelfelvételére és a két sztrádacég közötti átadási procedúrára idén ősznél előbb aligha kerül sor - azaz a büdzsé sem jut hamarabb bevételhez -, ezért a PM megint új javaslattal állt elő. E szerint az NA "meghitelezi az ÁAK hiteleit", vagyis felveszi a már említett két megakölcsönt, és az ÁAK helyett átmenetileg fizeti a sztrádaépítés számláit, illetve kisegíti a büdzsét. Mindezt azzal a bűvésztrükkel megspékelve, hogy az NA adóssága sem rontja az idei költségvetést, miután a HVG információi szerint a hiteleket 2005. november 30-áig vissza kell fizetnie a bankoknak.
MINK MÁRIA