Ki lesz a kilencvenes évek "rablóprivatizációja" során meggazdagodott oligarchákat megritkító leszámolás következő áldozata? - találgatják Moszkvában. Pillanatnyilag az 5,2 milliárd dolláros vagyon fölött diszponáló, 41 éves Fridman talpa alatt a legforróbb a talaj, mivel az orosz adóhatóságok december végén 157 millió dolláros adóhátralékkal és büntetéssel "lepték" meg a VimpelCom nevű mobiltelefon-szolgáltatót, amelyben a Fridman fémjelezte Alfa-csoport a szavazásra jogosító részvények 32,9 százalékával rendelkezik. Az adóhatóságokkal folytatott tárgyalásokon a napokban sikerült ugyan a tartozást 17 millió dollárra mérsékelni, ám a 2001-es évre szóló hátralék bejelentésének napján a tőzsdei árfolyam 5 százalékot zuhant, míg egyes, főként az oligarchákhoz köthető cégek árfolyama 10 százalékot is vesztett. Az árfolyam-mérséklődés hátterében egyértelműen az áll, hogy a tőzsdei szereplők attól tartanak, a közeljövőben kisebb léptékben megismétlődhet a Jukosz-ügy, melynek során rács mögé került a leggazdagabb orosz üzletember, a 15,2 milliárd dollárt felhalmozó Mihail Hodorkovszkij, és gyakorlatilag elértéktelenedett a másfél évvel ezelőtt még 25 milliárd dollárnál is többet érő Jukosz olajipari óriás (HVG, 2004. augusztus 28.).

"Szinte észre sem vettük, és már nagyon gazdagok voltunk" - mondta nemrégiben külföldi újságíróknak Vlagyimir Potanyin, egyebek mellett a Norilszkij Nyikel nevű hatalmas nikkel- és vanádium-bányakonglomerátum többségi tulajdonosa, az első milliók megszerzésének törvényességét firtató hangokra reagálva. A 44 éves, 5,4 milliárd dollárral bíró üzletember, aki meggazdagodása idején éppen miniszterelnök-helyettesi tisztet töltött be, az utóbbi hónapokban "mintaoligarchaként" igyekszik viselkedni: az általa eltartott jótékonysági szervezetek hatalmas összegeket költenek emberbaráti célokra.

A kilencvenes évek közepén végrehajtott oroszországi privatizáció során két csoportnak volt esélye a hatalmas ásványi kincsekkel rendelkező ország kitermelővállalatainak megszerzésére. A vállalati vezetőkből tulajdonossá vált első csoport egyik legismertebb tagja az az 53 éves Vlagyimir Bogdanov, akit 1993-ban a Szurgutnyeftyegaz igazgatójaként ért a privatizáció, és rövid idő alatt meg is szerezte az ellenőrzést a több szibériai olajmezővel rendelkező cég felett. A szibériai remetének is nevezett Bogdanov vagyona 2,2 milliárd dollárt ér. E körbe tartozik az 55 éves Vagit Alekperov, a Lukoil meghatározó részvényese is, aki 1992-ben lett a cég vezetője, 1995-ben viszont már a vállalat meghatározó tulajdonosává és 3,9 milliárd dollár boldog birtokosává vált. A második csoporthoz a Borisz Jelcin volt orosz elnökhöz közel álló üzletemberek és politikusok tartoznak, közülük az egyik legismertebb a 37 éves, 4-5 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Oleg Deripaszka, aki makacsul folytatja az oroszországi terjeszkedést: tavaly októberben vette meg Roman Abramovicstól a Ruszal alumíniumipari óriás maradék részvényeit, így az évente 2,6 millió tonna alumíniumot előállító és 4,5 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító cég egésze a tulajdonába került.

Más sors várt az ugyancsak Jelcin közvetlen környezetét alkotó "család" másik meghatározó tagjára, a londoni emigrációba kényszerült Borisz Berezovszkijra. Az 58 éves üzletember, aki fénykorában az ORT orosz tévécsatornát és az Aeroflot légitársaságot ellenőrizte, és meghatározó tulajdonrésze volt a Szibnyefty olajipari vállalatban is, Vlagyimir Putyin orosz államfő legmakacsabb ellenfelének számít, és Nagy-Britanniából pénzeli az orosz ellenzéki pártokat és újságokat, köztük a Kommerszant című napilapot. Berezovszkij lassacskán elszegényedik: vagyonát egykor 3 milliárd dollárra becsülték, most "alig" 620 millió dollárral rendelkezik. A 38 éves Roman Abramovics, aki Berezovszkijtól vette át a Szibnyefty fölötti ellenőrzést, hónapok óta az orosz hatóságok látókörében van: Szergej Sztyepasin, a számvevőszék elnöke azzal vádolja a 12,5 milliárd dolláros vagyont összegyűjtött üzletembert, hogy rubelmilliárdokkal csapta be az orosz költségvetést. Abramovics az egyetlen, aki nem hagyott fel látványosan fényűző életmódjával: a londoni Chelsea futballklub többségi tulajdonosa tavaly előbb egy 122 millió dolláros jachtot, majd nyáron egy hasonlóan méregdrága repülőgépet vásárolt magának. Abramovics valószínűleg életveszélyben érzi magát: hajóját és repülőjét is felszerelték rakétaelhárító rendszerrel, és jachtján még egy kis, menekülésre használható tengeralattjáró is van.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA