A mai növekedési ütemmel a magyar gazdaság relatíve leszakad, mert az Európai Unióhoz májusban csatlakozott országok mindegyike, de a még csak tagjelölt Románia és Bulgária is nála gyorsabb tempót produkál - mondta előadásában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, jelenleg a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára a Pénzügykutató Rt. múlt héten tartott konferenciáján. Az eszmecserén a rendszerváltást követő szociálliberális kormányok valamennyi pénzügyminisztere megjelent - Medgyessy Pétert leszámítva. Bokros főleg a tárca jelenlegi vezetőjének címezte mondandóját, Draskovics Tibor ugyanis előadásában azt hangsúlyozta, hogy az euró bevezetésének feltételeit "a legkisebb növekedési és társadalmi áldozatokkal kell teljesíteni", és a költségvetést terhelő megannyi - korábbi, illetve az uniós csatlakozásból következő - kötelezettség fényében beérné a mai, "egészséges szerkezetű, viszonylag gyors növekedéssel". Vele szemben az 1995-ös stabilizációs program élharcosa "nagyobb bátorságot", a tények iránti "több alázatot" várna a kormányzattól ahhoz, hogy a "lassan növekvő felzárkózó" országok csoportjába került magyar gazdaságot az ikerdeficit - az államháztartás és a fizetési mérleg együttes hiánya - szorításából kiszabadítsa.

Az egyensúlyhiányok nem sokkterápiát, de bátor reformokat igénylő radikális csökkentésével lehet a gazdaságot gyorsabb növekedési pályára állítani - véli Bokros. A lakossági megtakarítások ösztönzése érdekében a kamat-, az osztalék- és az árfolyamnyereség-adó kulcsa legyen nulla - javasolta, szembeszállva a jelenlegi elképzelésekkel, a jövőre bevezetni tervezett külön "bankadó" mellett szóló kormányzati érvelést pedig megsemmisítő kritikával illette. A kincstári indoklást - mely szerint a bankok nagyon sokat kerestek a lakásprogramhoz nyújtott állami kamattámogatással, s eme pluszbevételt csapolja meg jövőre a költségvetés - ahhoz hasonlította, mint amikor valaki "begyújtja a kandallót, majd amikor melege lesz, bekapcsolja a légkondicionálót, holott a tüzet kellene eloltania". Ebből adódóan a lakásberuházások kamat- és személyijövedelemadó- (szja-) kedvezményeinek eltörlését javasolja.

A szociális juttatások rászorultsági elv alapján történő folyósításának javaslatával Bokros korábbi énjét idézi, épp úgy, mint minden szja-kedvezmény - beleértve a Sulinethez járó adótámogatást is - visszavonásának proponálásával. Az önkormányzati reformot szolgálná szerinte az értékalapú ingatlanadó kivetése, az egészségügyi reform előkészítésére pedig bevezettetné a kötelező magánbiztosítást. Az általa evidenciaként kezelt tandíjfizetést kedvezményes előtakarékossági formákkal ajánlja megkönnyíteni. Az államháztartás tehermentesítésére az egyházak, civil szervezetek működését az önfinanszírozáshoz kellene közelíteni: "virágozzék minden virág, de ne az adófizetők pénzéből" - mondta, hozzátéve, hogy a halaszthatatlan egészségügyi, felsőoktatási és önkormányzati reformokon kívül minden állami beruházáshoz kötelezővé tenné gazdaságossági elemzések elkészítését. Mindennek a végeredménye a mainál nagyobb gazdasági növekedés és kisebb elmaradt haszon volna - kecsegtetett.

Bár Bokros konkrét javaslataira az őt követő előadók nem reagáltak - leszámítva Surányi György korábbi kétszeres jegybankelnököt, jelenleg a Banca Intesa közép-európai igazgatóját, aki megjegyezte, a Bokros által fölvázolt program közel áll az ő értékrendjéhez is -, társadalompolitikai téziseikből kiderült, mennyire valószínűtlennek tartják a mai közéletben átfogó reformok megvalósítását. "A politikából érkező impulzusok visszahúzzák a gazdaságot, ártanak neki" - summázta véleményét Tölgyessy Péter politológus, formálisan a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője, aki ezt az elharapózó populizmussal hozta összefüggésbe. A politikusokat teljesíthetetlen elvárások érik választóik részéről, a közjogi-politikai intézményeknek nincs tekintélyük, a politikai eliten - főleg a fideszesen - a fáradtság jelei mutatkoznak, a közélet színterén szinte törvényszerűen megjelent a "politikai vezér", aki azt mondja, amit az emberek hallani akarnak - sorolta a gazdasági racionalitás érvényesülését akadályozó tényezőket. Ilyen körülmények között szerinte kizárt dolog, hogy a költségvetési hiány a jelenlegi szintről - a bruttó hazai termék 5-6 százalékáról - lejjebb szorítható, hiszen "csak szavakban" várható bármiféle átalakítás.

"A liberális és szabadságelvű elit nem bízik a társadalomban, fél a választóktól" - toldotta meg Lengyel László politológus, a házigazda Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója, aki ezt összefüggésbe hozta azzal, a kialakult kétpártrendszerben nincs esély arra, hogy az éppen kormányzó elit riválisa táborának is kedvezzen. Ezt próbálta meg a Medgyessy-kormány, amely "ezért költött túl sokat" - tette hozzá -, s amikor ez kiderült, szembe kellett néznie azzal, hogy hívei az ellentábor által preferált társadalmi csoportok juttatásainak megvonását követelik tőle.

"Szerintem a társadalom minden egyes tagja vevő az egyenes, értelmes, őszinte beszédre és arra, ha a politikusok nemcsak tehetségesek, hanem emellett netán tudással, teljesítménnyel és tapasztalatokkal is rendelkeznek" - replikázott néhány órával később a reformoknak a politikai-közéleti ellenálláson való elbukásától tartóknak a Magyar Televízió Este című műsorában Bokros.

FARKAS ZOLTÁN