Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Az álmok és a valóság között tátongó szakadékra vonatkozó ősi tapasztalatból jócskán kijutott az elmúlt időben Csajági Gyula örményesi gazdának. A hatvanhetedik évét taposó férfi tavaly még gazdag embernek képzelhette magát: úgy tűnt, hogy a falu határában húzódó birtoka alatt kiterjedt szénhidrogénkészleteket rejt a föld mélye.

Gyula bácsit többen már a tévésorozatbeli Ewingokhoz hasonlították, s ő is egyszeriben nagy embernek érezhette magát: 44 évi kihagyás után még a fővárosba is ellátogatott, amikor meghívást kapott egy televíziós talk-show-ban való fellépésre. S bár gondolatban már el is költötte a pénzt, amit földjének értékesítéséből remélt - először is unokájának akart belőle házat venni -, azt is bevallja: már akkor is motoszkált benne némi kétely, amikor tavaly ősszel megjelentek az amerikai Pogo Producing Company szakemberei, s engedélyt kértek, hogy az addig silókukoricával, árpával és búzával bevetett területen próbafúrásokat végezzenek.

"A napokban újra járt nálam egy amerikai úr és három munkatársa. Erre az évre tisztességgel kifizettek, de azt is megmondták, hosszú idő és még számos próbafúrás szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, van-e annyi gáz a földben, amiért érdemes beindítani a nagyüzemi kitermelést" - mondja az idős ember, akinek a földje közepén ma már csak egy masszív betonalap és a belőle kiálló, leplombált csőcsonk emlékeztet a reményteli kezdetekre.

Az örményesi polgármester viszont még bizakodó. "A Pogo nem vonult le teljesen, néhány kilométerrel odébb - a község közigazgatási területén - folytatják a próbafúrásokat" - mondja Kudelka Éva, a település első embere, hozzátéve, mivel a magyar jogszabályok szerint az ingatlan és a termőföld alatti ásványi nyersanyag tulajdonjoga elválik egymástól, siker esetén az állam, illetve a kitermelésre koncessziós jogot szerzett társaság a legnagyobb nyertes, a település csak áttételesen részesül annak áldásaiból.

Ma azonban már a New York-i tőzsdén jegyzett Pogo houstoni központjában is világosan látják, hogy a kezdeti biztató eredmények nyomán beindított mélyfúrások után (több mint háromezer méterig mentek le), jelentős "szénhidrogénnyomok" híján, már nem sok jóval kecsegtetnek az örményesi kutatások. Így az is lehet, hogy a több helyszínen történő fúrások 17 millió dolláros költségét kénytelenek lesznek veszteségként leírni. A társaságnak azonban még mindig marad 93 érdekeltsége szerte a világban - az USA-n kívül például Új-Zélandon, az Északi-tengeren, a Mexikói-öbölben, Thaiföldön -, ahol nyereséges, illetve ezzel kecsegtető vállalkozásaik vannak.

Magyarországon a Pogo 33 ezer hektár területre kiterjedő koncessziós jogokkal bír. A cég vezetése leginkább azért csalódott, mert a Szolnok térségében zajló kutatásokat korábban a viszonylag alacsony kockázatú vállalkozásaik közé sorolták. "Az eredménytelenség tükrében át kell gondolnunk fejlesztési elképzeléseinket" - áll Paul G. Van Wagenen, a Pogo elnök-vezérigazgatójának lapunkhoz eljuttatott közleményében, amely ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy nem adták fel teljesen a reményt, és a másik örményesi kút, az ötös számú mélyítése után, az eredmények újbóli kiértékelése alapján hozzák meg a végső döntést.

Magyarországon - ahol évente másfél millió tonna kőolajat és gázkondenzátumot termelnek ki, miközben az ország ismert kőolajvagyona mintegy negyvenmillió tonnára tehető - több cég is foglalkozik újabb kőolaj- és földgázlelőhelyek felkutatásával. A Pogón kívül például a - szintén amerikai - El Paso olajkutató társaság leányvállalata Törökkoppány térségében kutat, és a Mol Rt. is folyamatosan próbálkozik. S bár utóbbi - például Tóalmás térségében, illetve a Hajdúságban - sikerrel járt, szakemberek szerint egyre nagyobb kockázatot vállalnak, akik szénhidrogén-kutatásba fektetnek Magyarországon.

DOBSZAY JÁNOS