Minden ötödik aktív dolgozójuktól megválnak, azaz 250 főt bocsátanak el - jelentette be a Borisz Abramovics (képünkön) orosz vállalkozó érdekeltségébe tartozó Malév Zrt. Nem várja vissza a légitársaság 150 úgynevezett jogi állományban - például hosszabb fizetés nélküli vagy betegszabadságon - lévő munkavállalóját sem, ők akkor kapnának felmondólevelet, ha ismét munkára jelentkeznek. A tervezett 21,6 százalékos és a tavalyi 6 százalékos elbocsátással a Malév bő egy év alatt megközelítette a privatizációs szerződésben három év alatt megengedett 30 százalékos korlátot. A leépítés után csoportszinten 2500 dolgozója marad a Malévnek, amely további költségcsökkentő lépésként átalakítja a flottáját is. Végleg megszünteti tengeren túli járatait, kivonja flottájából a két széles törzsű Boeing gépet. A cég közlése szerint megtartja valamennyi európai és közel-keleti célállomását, ám a 18 Boeing 737-es közül ötöt megpróbál bérbeadással hasznosítani. A jövőben a Malév a regionális piacra koncentrál, kis kapacitású gépparkját fejleszti: Fokkereit és a Bombardier CRJ-ket alacsony fogyasztású - igaz, lassúbb -, Bombardier gyártmányú Q400-as turbópropelleres gépekre cseréli. A drasztikus kerozinár-emelkedés ellen világszerte hasonlóképp védekeznek a légi fuvarozók: az amerikai légitársaságok július végéig már mintegy 19 ezer dolgozó elbocsátását jelentették be. Douglas McNeil, a Blue Oar befektetési cég légiközlekedési elemzője szerint a nyár végéig 50 európai légitársaság mehet csődbe, veszélyben látja nemcsak a Malévet, de a skandináv SAS-t, az olasz Alitaliát, a görög Olympicot és a lengyel LOT-ot is.