Fél évet tölthet Afganisztánban a magyar felderítő század
Már a nyár végére Afganisztánban lehet az a magyar felderítő század, amelyet a kormány az ázsiai országban folytatott NATO-művelet támogatására ajánlott fel - közölte egy brüsszeli NATO-forrás.
Az érintett alakulat, a szolnoki mélységi felderítő zászlóalj egyik százada január közepétől fél éves időtartamra a világ egyik legütőképesebb egységének, a NATO által tavaly ősszel létrehozott Reagáló Erőnek (NRF) a részét alkotja, így e periódus lejárta után válna bevethetővé az ázsiai országban.
A gyors kitelepülést az indokolja, hogy Afganisztánban a lehető leghamarabb meg kell tartani az elnök- és a parlamenti választásokat, amelyek biztosításához szükség van az ottani NATO-parancsnokságú erő, az ISAF bővítésére. Egyes brüsszeli hírek szerint e feladat, valamint a NATO-mandátum vidéki körzetekre való kiterjesztése, az úgynevezett vidéki újjáépítő csoportok létrehozása érdekében a jelenleg mintegy 6500 fős ISAF-ot 10 ezer fősre bővítik majd.
A NATO-forrás úgy vélte, hogy a magyar alakulat valószínűleg hat hónapot tölt majd az országban. Kovács László külügyminiszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt közölte: az Afganisztánba felajánlott egység feladata az lenne, hogy egy norvég magasabb egységbe tagolódva felderítő tevékenységgel erősítse Kabul és környéke védelmét, illetve biztosítsa a főváros repülőterét.
Kovács hozzátette (és ezt az elmúlt hónapok tapasztalatai is igazolják), hogy afganisztáni viszonyok között ez a legbiztonságosabb térség. A NATO már hónapok óta küzd azzal a problémával, hogy az afganisztáni misszióhoz - a katonai szövetség első Európán kívüli hadműveletéhez - újabb katonákra és harci eszközökre lenne szükség, ám a tagállamok a magas költségekre, az esetleges veszteségek veszélyére, no meg haderejük más területeken, a Balkánon, vagy éppen Irakban való lekötöttségére hivatkozva húzódoznak ennek megadásától.
Az afganisztáni missziót azonban a NATO vezetői legfőbb prioritássá nyilvánították, olyan hadműveletté, amelynek sikerétől függ a szövetség hitele, presztízse. Így azután a jelek szerint a szövetség 26 tagállama végül mégis összeadja a szükséges csapaterősítéseket. A végleges döntések ezzel kapcsolatban a NATO jövő hét végén kezdődő isztambuli csúcsértekezletén várhatók. (MTI)
A gyors kitelepülést az indokolja, hogy Afganisztánban a lehető leghamarabb meg kell tartani az elnök- és a parlamenti választásokat, amelyek biztosításához szükség van az ottani NATO-parancsnokságú erő, az ISAF bővítésére. Egyes brüsszeli hírek szerint e feladat, valamint a NATO-mandátum vidéki körzetekre való kiterjesztése, az úgynevezett vidéki újjáépítő csoportok létrehozása érdekében a jelenleg mintegy 6500 fős ISAF-ot 10 ezer fősre bővítik majd.
A NATO-forrás úgy vélte, hogy a magyar alakulat valószínűleg hat hónapot tölt majd az országban. Kovács László külügyminiszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt közölte: az Afganisztánba felajánlott egység feladata az lenne, hogy egy norvég magasabb egységbe tagolódva felderítő tevékenységgel erősítse Kabul és környéke védelmét, illetve biztosítsa a főváros repülőterét.
Kovács hozzátette (és ezt az elmúlt hónapok tapasztalatai is igazolják), hogy afganisztáni viszonyok között ez a legbiztonságosabb térség. A NATO már hónapok óta küzd azzal a problémával, hogy az afganisztáni misszióhoz - a katonai szövetség első Európán kívüli hadműveletéhez - újabb katonákra és harci eszközökre lenne szükség, ám a tagállamok a magas költségekre, az esetleges veszteségek veszélyére, no meg haderejük más területeken, a Balkánon, vagy éppen Irakban való lekötöttségére hivatkozva húzódoznak ennek megadásától.
Az afganisztáni missziót azonban a NATO vezetői legfőbb prioritássá nyilvánították, olyan hadműveletté, amelynek sikerétől függ a szövetség hitele, presztízse. Így azután a jelek szerint a szövetség 26 tagállama végül mégis összeadja a szükséges csapaterősítéseket. A végleges döntések ezzel kapcsolatban a NATO jövő hét végén kezdődő isztambuli csúcsértekezletén várhatók. (MTI)
