Szeptember végén 46,021 milliárd eurón állt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékállománya – derül ki a friss adatokból. Ez éves mélypontot jelent, csak június végén volt hasonlóan alacsony (46,3 milliárd euró) a tartalékállomány, amely idén 47 milliárd euró körül mozog. Historikusan ugyanakkor még az éves mélypont is magasnak tekinthető, tavaly 39-40 milliárd euró körül alakult a nemzetközi tartalék.

Az euróban számolt tartalék csökkenése mögött alighanem árfolyamhatások is húzódnak, dollárban számolva a szint 51,57 milliárd, ez az idei év első kilenc hónapját tekintve a harmadik legmagasabb érték.

Az arany bűvöletében

A tartalékon belül jelentősen nőtt az arany állománya, az augusztus végi 6,9 milliárd euróról 8,4 milliárdra. Vagyis a jelek szerint az MNB szeptemberben hajtotta végre az aranytartalék szintjének emelését 94,5 tonnáról 110 tonnára. Piaci áron számolva a 110 tonna arany értéke megfelel a jegybank által könyvelt 8,4 milliárd eurónak.

Az MNB szeptember 30-án jelentette be, hogy 110 tonnára emeli az aranytartalék mértékét, e szerint az tartalék további növelése hozzájárul „a hosszú távú nemzetstratégiai célok eléréséhez” – bármik legyenek is ezek. Illetve ezzel az aranytartalék „rekordszintre emelkedett”, „a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal”, fejenként 0,37 unciával.

aranyrúd

AP

A jegybankon kitört aranyláz érdekes – és tulajdonképpen soha meg nem magyarázott – fordulat eredménye. Az MNB a 2010-es évek közepére szinte teljesen leépítette az ország aranytartalékát, azzal érvelve, hogy a nemesfém már elvesztette jelentőségét a monetáris politikában, ellenben a fizikai arany tartása költséges, és egyébként is érdemesebb a tartalékot likvid (rugalmasan felhasználható) eszközökben tartani. A tartalék visszaépítése 2018-ban kezdődött, a mostani szintemelésre ráadásul éppen magas aranyár mellett került sor.

Miniszterelnöki útmutatás

Nagyon úgy tűnik, hogy az aranytartalék Orbán Viktor miniszterelnök szívügye, az MNB 2018-ban az ő „stratégiai tanácsára” fogott bele a tartalék növelésébe és a fizikai készlet hazaszállításába. A kormányfő 2021 közepén megtekintette a fémkészletet, és a Matolcsy György jegybankelnök társaságában végrehajtott bejárás után azt nyilatkozta: „ahhoz, hogy az embereknek legyen pénzük, arra van szükség, hogy a pénznek legyen értéke, a pénz értékét pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány”.

Jegyezzük meg: a modern pénz mögött nem áll aranyfedezet, egy ország aranytartalékának megléte és a tartalék szintje semmilyen módon nem áll összefüggésben az ország devizájának „értékével”. (Akár az árszínvonalhoz, akár más devizákhoz viszonyítjuk.)

A repóállomány csökkent jelentősen

A szeptember végi tartalékállomány összetételére vonatkozó részletes adatokat a jegybank még nem tette közzé, az előzetes adatok szerint az „egyéb tartalékeszközök” szintje mérséklődött jelentősen, 4,2 milliárd euróról 2,5 milliárd euróra. Ezen a soron a jegybank elsősorban értékpapír-fedezettel megvalósított repóügyleteket könyvel. A repóügylet azt jelenti, hogy az MNB devizát helyez ki, egyszersmind kötelességet vállalva annak visszavásárlására egy későbbi időpontban. Vagyis lényegében az MNB által repóügyletek keretében kihelyezett devizaállománya csökkent szeptemberben.

A tulajdonképpeni devizatartalék is csökkent, de jóval kisebb mértékben, 33,6 milliárd euróról 32,8 milliárd euróra. A Nemzetközi Valutaalapnál tartott tartalék szintje – szokásos módon – stagnált.