Szomorú jövőkép: 300 ezerrel kevesebb magyar lesz munkaképes korú hat év múlva, mint idén. Ahhoz, hogy a dolgozók száma ne csökkenjen, az összes korcsoportban az EU legszűkebb élbolyába kell, hogy kerüljön a magyar foglalkoztatási arány, csakhogy immár csak a 24 év alattiaknál és a 60-on felülieknél lehetne érdemi növekedést elérni.
Fogy a magyar, és ez nemcsak egy hosszú távú demográfiai probléma, hanem már most lehet érezni, hogy nincs elég ember, aki dolgozzon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentésében külön vizsgálatot szánt arra, hogy megnézze, milyen következményei lesznek annak, hogy egyre kevesebben vannak munkaképes korban, és mit lehetne tenni ez ellen.
A jegybanki stáb úgy számol, hogy 2030-ig közel 300 ezer fővel csökkenhet a munkaképes korú, azaz 15 és 74 év közötti népesség. A problémát tovább súlyosbítja az, hogy a munkában legaktívabb, 25–54 év közti csoport létszáma csökken a leginkább, míg az 55-74 év közöttieké valószínűleg még nő is, ahogy a most korai ötvenesek ide kerülnek át.
A jegybank elemzése úgy számol: ha a magyar foglalkoztatottsági arány az EU-átlag körül alakul, akkor 2030-ban kevesebben fognak dolgozni, mint most, hiszen akkor már jóval kevesebb ember lesz aktív korú. Akkor, és csakis akkor nőhet a foglalkoztatottság, akár 200-250 ezer fővel is, ha minden egyes korosztályban az EU első öt helyezettje között lesz a magyar aktivitási ráta.
Ezzel most a 30 és 59 év közötti korosztályban nincs is gond, ott az EU első tíz helyezettje között van a magyar arány, ezen belül a 40-54 év közöttieknél az unió első öt helyezettje között tartunk. Kevesebb 15-24 év közti, valamint 60 éven fölötti dolgozik viszont, márpedig akkor lehet csak fenntartani vagy akár növelni a munkában lévő magyarok számát, ha sok 24 éven alatti fiatalt vonnak be a munkába, vagy 60, netán 65 évnél idősebbeket tartanak még ott.
Ám ez sem old meg mindent, legfeljebb 2030-ig. Az a probléma, hogy sokkal többen vonulnak nyugdíjba (illetve halnak meg), mint ahány fiatal elkezd dolgozni, csak ideig-óráig orvosolható azzal, hogy a nyugdíj vagy a továbbtanulás helyett munkába küldenek sok embert.
Úgyhogy az MNB is arra jutott: mivel a demográfiai korlátok miatt a gazdasági felzárkózásunkat nem lehet csak arra alapozni, hogy majd egyre több magyar fog dolgozni, a munka termelékenységét kell növelni ahhoz, hogy kevesebb emberrel is jobban teljesítsen a gazdaság.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.