A legalább alkalomszerűen munkát vállalók aránya pedig 80 százalék feletti a CIB felmérése szerint. A diákok legfontosabb pénzügyi forrása azonban még mindig a szüleik.
A nappali tagozaton tanuló egyetemisták és főiskolások nagy többsége végez legalább alkalomszerűen pénzkereső tevékenységet a tanulmányai mellett: mindössze 18 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem dolgoznak – derül ki a CIB Bank felméréséből. A kutatás eredményei szerint a hallgatók 34 százaléka rendszeresen, további 40 százaléka pedig alkalmanként végez munkát: további nyolc százalékuk viszont csak tapasztalatszerzés céljából dolgozik, nem azért, mert pénzre lenne szüksége.
A felmérés szerint Budapesten az átlagnál jóval magasabb, 50 százalékos a rendszeresen munkát végző diákok aránya, a megyeszékhelyeken inkább alkalmanként vállal munkát a hallgatók fele. A döntő többség több forrásból teremti elő a megélhetési költségeit: a szülői támogatást 47, a rendszeres munkát 35, az alkalmi diákmunkát pedig 33 százalékuk említette, a diákhitel pedig 16 százaléknál jelent bevételi forrást. A válaszadók 41 százaléka a korábbi megtakarításait is felhasználja a költségei fedezéséhez.
Ha nem általában a bevételi forrásokra, hanem konkrétan az otthonról érkező anyagi támogatásra irányult a kérdés, már jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akik azt állították, hogy időnként kapnak pénzt a szüleiktől: mindössze a hallgatók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem kap pénzt, további 14 százalékuk pedig azt mondta, hogy csak alkalmanként érkezik otthonról segítség. A havi rendszeres támogatásban részesülők közül azok aránya a legmagasabb, akik 50 ezer forintnál kevesebbet kapnak: ők adják a teljes válaszadói kör 34 százalékát.
A nappali tagozatos, felsőoktatásban tanuló diákok bő harmada a szüleivel él, 27 százalék a kollégiumban lakók, 18 százalék a saját lakásban és 21 százalék az albérletben élők aránya.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.